Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

11. Fagyvédelmi szórófejek és kötési módjuk

A mozgási energia nagyságát a vizcseppek méretei és esési sebességük határozza meg. A mozgási energia a sebesség négyzetével és a cseppátmérő harmadik hatványával nő. A szórófejből nagy sebességgel kilépő vizsugár és a levegő közötti súr­lódás hatására apró vizrészecskék válnak le a vizsugár felületéről. A sugár mentén kifelé haladva a viz sebessége csökken, a levegő már nem porlaszt úgy, a sugár végén nagyobb (több mm átmérőjüek, esetleg cm nagyságrendűek) a cseppek. A nagy kinetikai energia kárositja a talajt és a növényzetet. A tö­möritett felső talajrétegen pedig tócsásodás keletkezik. Pár fordulat is elég lehet a tócsásodás megindulásához. Ebből a szempontból ne az átlagos inten­zitást nézzük, hanem a tényleges pillanatnyit, hiszen a szórófej hatásterülete nem egyenletesen, hanem csak keskeny sávban koncentráltan, periodikusan kapja a vizet, ahogyan a szórófej forog, egy-egy körcikk. Lehetőleg kisméretű, finom cseppeket kellene előállítani, de az R csökkenése nélkül, ez azonban ellentmondásos követelmény. Számos tanulmány foglalkozik az irodalomban a cseppenergia mérési le­hetőségeivel. Az Agrártudományi Egyetem Kulturtechnikai Tanszékén vizsgál - ják a cseppek talajtömöritő hatását, és évek óta kísérleteznek olyan mérő­műszer szerkesztésével, amely a lehulló cseppek energiatartalmával arányos mérőszámot szolgáltat. Legújabban a kis méret és súly követelményeit kielé­gítő, hordozható, tranzisztoros kivitelű műszerek szerkesztésével foglalkoz­nak, s ujtipusu mérőfejeket szerkesztenek. A mérőfej mechanikai szempontból olyan rugónak tekinthető, amely a hozzácsatolt tömegekkel egy lengőrendszert alkot. A mérőfej elektromos átté- telezés után, iróberendezés közbeiktatásával, a felületére hulló vizcseppek kinetikai energiatartalmával arányos impulzusjeleket rajzol a megadott hibaha­táron belül. A tényleges, kinetikai energiatartalomra való átszámítást még meg kell oldani. A'cél a természetes és a szórófejekkel kiadott csapadék talajra és nö­vényzetre káros hatás határértékeinek objektiv számszerű jellemzése, össze­hasonlítás, ill. minősítés céljából. 11. Fagyvédelmi szórófejek és kötési módjuk A kora tavaszi és őszi fagykár megakadályozása folyamatos öntözéssel lehetséges. A folyamatosságot a hőmérséklet alakulásának menetétől függően, mintegy 6-12 óra időtartamra kell fenntartani. A növényzetre az igen kis intenzitással és cseppnagysággal kiadagolt viz ráfagy és ezáltal a növényi részek gyakorlatilag jégburokba kerülnek. A jégburokba zárt virágok és egyéb növényi részek 0°C alá való lehűlését a jég­burokra hulló és hozzá fagyó vizcseppek felszabaduló fagyási hője akadályoz­za meg. A vizcseppek folytonosságát biztosítani kell. A folytonosságot nem a- 52 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom