Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata

hmax _ 4, 20 h =4>01

1,05

h + 33% = 5,34 - 2, 68 mm ------► 33 = 1

h ± 20% = 4,81 - 3,21 " ^ ------*- -y20 = 1

h +10% = 4,41 - 3,61 " ► ^10 = V~=0,97

A h-R jelleggörbe alakja igen kedvező (a szórófejtől a h értéke csökken) és a kötésnél jelentős átfedés (teljes átkarolás) van, ezért igen kedvező a szóráskép. Mivel a négyzetteríileten nincsen 4, 81-nél nagyobb és 3, 21-nél kisebb vizboritásu területrész (hiszen a maximum 4,2, a minimum pedig 3, 5 mm),

H oq és <fl_ értéke is 1. Mivel a négyzet közepén 0,25 m2-es területen (28.

óO jL\J

ábra) a csapadékmagasság 3, 61 mm alatti, a hasznosan öntözött terület 9 - 0, 25 = 8, 75 m2, Így f 1Q = 0, 97.

A 30. ábra 24 m x 24 m-es négyzetes kötés esetén (az A-A metszeten látható i-R jelleggöibénél, melynél R= 18, 8 m) tünteti fel a szélcsendre vonatkozó szórásképet, jellemző metszeteket és az un. hasznosan öntözött területeket a háromféle értelmezésben (, X20’ ^10^’ Az ábráról látható, hogy

az i-R jelleggörbe kedvezőtlen alakja miatt igen kedvezőtlen a csapadékeloszlás is.- 47 31. ábra