Lipták Ferenc: Esőztetető szórófejek hidraulikai, üzemi és gazdaságossági kérdései (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
8. Az intenzitás és szórási távolság kapcsolata
Az 1 m x 1 m-es négyzetes hálőzat 16 db sarokpontja bármelyikének távolsága az egyes szórófejektől (27. ábra): t1 =Y x2 +y2 r2 =]/ (x-3)2 + y2 r3 =|/(x-3)2 + (y-3)2 r4 ="|/x2 + (y-3)2 x és y értéke egyaránt 0, 1, 2 vagy 3 lehet. A feladat megoldását táblázatosán végezzük (lásd következő oldal), (az r értékeket egy tizedes pontossággal, a h értékeket egész mm-re kerekítve). A gyakorlatban előforduló kötéseknél a számítási munkaszükséglet sokkal nagyobb. Pl. 24 m x 24 m-es négyzetes kötésnél 1 m x 1 m-es hálózati pontok esetén 576 pontnak kell a 4-féle távolságát és csapadékmagasságát . megállapítani, s azokkal számolni. Több változat vizsgálata már kézi számítással gazdaságosan nem végezhető el, hanem indokolt a számítógép alkalmazása. Igen fontos annak a megállapítása is, hogy a terület hány százaléka hasznosan öntözött, vagyis hány százalékán van a csapadékmagasság egy megadott intervallumon (pl. h + 33%, h + 20% vagy h + 10%-on) belül. A csapadékeloszlás (szóráskép) és a hasznosan öntözött terület grafikus utón szerkesztéssel is igen jól megállapítható. A szóráskép szélcsendes időszakra a szórófej i-B jelleggörbéjéből megszerkeszthető. A 28. ábrát az előző számpéldánál bemutatott h-R jelleggörbe (26. ábra) alapján szerkesztettük. A szerkesztés menete: mind a 4 db szőrófejállásból megrajzoljuk az azonos h ^mm] (pl. a 0, 0, 5, 1, 2, 3, 3, 5 mm) értékű köriveket, s az egyes metszéspontokon, továbbá még tetszőleges számú egyéb ponton beírjuk a h, = h., + h.„ + h.„ + h., értéket. Kellő számú pont alapján behuzhatók az azo1 ti i2 i3 i4 r r nos csapadéku helyeket összekötő vonalak, vagyis megkapjuk a szórásképet. A szimmetria miatt elegendő a négyzetterület 1/4 részén szerkeszteni. A 28. ábra a teljes négyzetterületet mutatja. h =4,2 mm: h =3,5 mm. max min 2 A 3x3 = 9 m -es területhez 1 db szórófej által kiszórt vízmennyiség tartozik. Ennek közelitő számítása, ha a kiszórt vízmennyiséget az i-R jelleggörbe alapján kell meghatározni: a körterületet körgyűrűkre (pl. 0, 5 m- 39 -
