Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés

A 2. táblázat, amely a 6. ábrán bemutatott csatornák méretezését tartalmazza, ennek figyelem- bevételével készült.

A példával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a következőkre:

o- a 10. sz. csatornának a 101. sz. cs. torkolata feletti szelvényét q = 35 1/s.km fajlagos vízhozam elvezetésére,- ezzel szemben a 101. sz.cs. torkolati szelvényét q = 50 1/s.km2 fajlagos vízhozamra méreteztük, igy véve figyelembe azt, hogy a két csatorna mértékadó vízhozama nem egyidejűleg jelentkezik,- az előbbiek következtében a 10. sz. c satomának a 101. sz. csatorna torkolata alatti szelvényében a mértékadó vízhozam (F = 15, 2 + 1,9 = 17,1 km^ és Q= 17,1 . 35 = 598 1/s nem egyenlő a 101.. sz. csatorna torkolata feletti vízhozamának'(532 1/s) és a 101-es sz. cs. torkolati szelvénye mértékadó vízhozamának (95 1/s) az összegével (627 l/s).

A csatornaszelvények mértékadó vízhozamának ismeretében a méretezést annak feltételezésével végezzük, hogy a csatorna vizszállitása a következő méretezett szelvényig (ál tál & an a következő torkolat vagy szelvényváltozás) állandó érték. Ez megengedhető közelítés, amely a biztonság javát szolgálja. Ha a csatornának saját vízgyűjtőterülete van, a valóságban természetesen nem ez a helyzet, hiszen - a csatornaszakasz mentén vizhozzáfolyás van.

A csatomaméretezésben gyakorlattal rendelkezők a méretezett szelvényeket ritkíthatják. Csak olyan szelvényeket kell méretezni, ahol jelentős vízhozam és igy szelvényváltozás van. (így például a 10.sz. csatorna méretezésekor a 104.sz. csatorna torkolata feletti szelvény méretezése nem szükséges.)

2.733. A vizszinesés

A vizszin esését a próbahossz-szelvények készítésekor már meghatároztuk. Nagyságára vonatkozólag a 2.43. pontban elmondottak a mérvadók.

2.734. A szelvény alakja és méretei

a) Kisebb vízszállítású csatornák szelvénye

Trapéz szelvényt célszerű alkalmazni. A rézsű hajlásszögét a talajtípus szerint kell megválasztani. Kötött talajban a javasolható rézsűhajlás 1:1,5 , közepesen kötött talajban 1:1,5 vagy 1:2, homok talajokban 1:2, 1:3.

b) Nagyobb vízszállítású csatornák szelvénye

Csésze szelvényt, esetleg kettős szelvényt célszerű alkalmazni. Folyós homokban, homokban feltétlenül csésze szelvény tervezendő. Folyós homokban nem szabad mélyre lemenni, a feneket és rézsűt esetleg le kell terhelni az összefolyás ellen. A csésze szelvény is kombinálható kettős szelvényű megoldással.

c) A csatornák egyes szelvényeinek méretei közötti összefüggések

Adott csatorna egyes szelvényeinek méreteit nem lehet egymástól függetlenül megválasztani. A csatornák fenékszélességét a fenékeséshez hasonlóan nem célszerű gyakran és nagyon kis lépcsőkben változtatni.

d) Az alkalmazható legkisebb szelvény (un. minimálszelvény)

A felszíni vízelvezető csatornahálózatokban 60 cm lehet a legkisebb fenékszélesség és 80 cm a legkisebb beágyazás (fenékszint mélysége a terepszint alatt).

e) A szokásos fenékszélesség értékek /

60, 80 és 100 cm,

1,20 - 1,50 - 2,00 m,

5,00 m-ig 50 cm-es lépcsőkben, 5,00 m felett 1,00 méteres lépcsőkben,

más értékek is alkalmazhatók, azonban lehetőleg ne térjünk el ezektől.

f) A csatornák mélysége

A csatornákat igyekezzünk a földmunka szempontjából leggazdaságosabb méretekkel kialakítani.

(A későbbiekben megadott segédlet alapján.) Ez azonban sokszor nem'feiegvalósitható. Folyós homokban például nem lehet nagy mélységre lemenni. Ilyenkor lapos rézsüt és nagy fenékszélességet kell tervezni.- 63 -