Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
A mérnöki gyakorlatban a tervezéskor az előzőekben alkalmazott közelítéseket (a lefolyási idő lóra, <x = 0,25) általában nem engedhetjük meg, a településből érkező vízmennyiséget ot, ó és e értékének pontos meghatározásával kell számítani. 2.66. Nagyobb vizgyüjtőterületü csatornaszelvények fajlagos vízhozamának meghatározása a víz összegyűl ekezésének és a vízgyűjtőterület felszínén lejátszódó tározásnak a figyelembevételével Bevezetésül megjegyezzük, hogy bizonyos mértékű tározást már a 2.65. pontban ismertetett módszer is figyelembe vesz. A 2.65. pontban ismertetett módszerrel a kis vizgyüjtőterületü csatornaszelvények, a jelen fejezetrészben ismertetendő módszerrel viszont a nagyobb vizgyüjtőterületü csatornaszelvények fajlagos vízhozama számítható. 2.661. A módszer alapelve Az adott vízgyűjtőterület lefolyási és csapadékviszonyainak gondos tanulmányozásával matematikai statisztikai utón meghatározható a következő függvény:-m , , q = a . T , ahol 2 q - a fajlagos vízhozam /£/s.km /, vagy /£/s.ha/ • az a állandó értékétől függően, T - annak az esőzésnek vagy olvadásnak az időtartama, Alap/ amelyből a lefolyás keletkezik, a és m a függvény állandói (ha átlag e évenként egyszer elért vagy meghaladott q vfzmennyiséget fejez ki a függvény, az a és m állandók esetenként más és más értéket vesznek fel). A vízgyűjtőterületre jellemző a és m állandók ismeretében a tározásí elmélet alapján (J. §.133.4.) a fajlagos vízhozam a viz összegyülekezési viszonyainak és a vízgyűjtőterület felszínén lejátszódó tározódást folyamatnak a figyelembevételével határo zható meg. A viz összegyülekezését a vizsgált kereszt- szelvényre vonatkozó lefolyási idő ( T ), a felszíni tározódás! folyamatot a tűrési idő (í) jellemzi a számításban. A feladat megoldásának gazdaságossági alapja a tűrési idő. A tárgyalt módszer célkitűzése: A növények tűrési idejének az ismeretében (t), a felszíni vízelvezető hálózat azon teljesítőképességének meghatározása (q), amelyre a csatornákat ki kell építeni ahhoz, hogy ne maradjon a viz a tűrési időiéi hosszabb ideig a vízgyűjtőterület mélyebb részein, azaz az elöntés ne okozzon számottevő kárt. A fajlagos vízhozam tárözási elmélet szerinti meghatározásához .megállapítandó:- a fajlagos vizhozamfüggvény a és m állandója,- a lefolyási idő (T ),- és a tűrési idő (t). A következőkben ezek meghatározását ismertetjük. 2.662. A fajlagos vizhozamfüggvény a és m állandójának meghatározása A diplomaterv feladatok készítése során a függvény állandóit hidrológiai statisztikai vizsgálattal kell meghatározni. Az évközi rajzfeladatban ennek a munkaigényes feladatnak az elvégzésére nincs mód, ezért már elvégzett hidrológiai tanulmányok eredményeire támaszkodunk. 2.662.1, A fajlagos vizhozamfüggvény állandóinak értéke a magyar Alföldön A fajlagos vizhozamfüggvény a és m állandóit az alföldi területeken közelítően a következőképpen vehetjük fel:- m = 0,62-nek tekinthető,- az a tépyező értéke a 4. táblázatból határozható meg. 52 -
