Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
nagy mélység és földmunka adódna. Sok olyan felszíni vízelvezető csatorna van az országban, amelyek vizszint esése csak néhány cm/km, a fenékvonala pedig esetleg vízszintes. 2.43. A vizszintvonal tervezésének sorrendje a próba hossz-szelvényeken A víz szintvonalat először mindig a legalacsonyabbrendii csatornák próba hossz-szelvényén kell megtervezni. Ezután ezeknek (pl. kisebb mellékcsatomák, gyűjtőcsatornák stb.) a vizszintjét be kell jelölni a vizüket befogadó magasabbrendü csatorna próba hossz-szelvényén. A főcsatorna, illetve a befogadó csatornák vizszintjét úgy kell meghatározni, hogy az alacsonyabbrendü csatornák beköthetek legyenek. Tehát a befogadó csatorna vizszintje a betorkollő csatornák vizszintjével megegyezzen, illetve alattuk haladjon (5. ábra). Előfordulhat az is, hogy egyes mellékcsatomák vizszintje miatt a főcsatornák vizszintje túlságosan mélyre kerülne. Ilyen esetben gondos mérlegeléssel kell eldönteni, hogy a főcsatorna mélyítésének költsége megtérül-e a mellékcsatoma által víztelenített kisebb mélyedés ritkább elöntése következtében elmaradó károkból. A 10. ábrán bemutatott esetben például a 221. sz. csatornába torkolló gyüjtőárkok: vize gravitációsan csak a 221. sz. csatorna alacsony vízállása esetén vezethető le. 2.5. A kivitel ezésre legalkalmasabb változat kiválasztása A tervezés következő lépéseként minden változat csatornáit méretezni kellene, majd meghatározni az egyes változatok költségeit és ezután műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást. (A méretezéshez meg kell határozni a fajlagos vízhozamot is, amiről a következő fejezetben lesz szó.) Az évközi rajzfeladatban nincs lehetőség a változatok részletes méretezésére és költségelésére, így a földmunka becslése és a vonalvezetés kedvező kialakításának (szabályosság) vizsgálatával kell kiválasztani a legmégfelelőbb megoldást. Természetesen az ily módon történő választásban sok a szubjektív tényező és igy a mérnöki gyakorlatban ez a megoldás általában nem elfogadható. A műszaki leírásban indokoljuk meg választásunkat. A kivitelezésre javasolt változat vonalvezetési vázlatán (2.133. pont) és próba hossz-szelvényén (2.134. pont), a szabványos szövegmezőben feltétlenül jelöljük meg, hogy: kivitelezésre javasolt változat. 2.6. A fajlagos vizhozam meghatározása Ez a feladat tulajdonképpen a 2.3-2.4. pontokban ismertetett feladatok megoldásával egyidejűleg végzendő. A feladatok sorrendiségére vonatkozólag nem lehet minden tervezés esetében érvényes általános szabályt megállapítani. A csatornák, műtárgyak, tározók, szivattyútelepek tervezéséhez a mértékadó vizhozam, illetve az ezt eredményező mértékadó csapadék nagyságának ismerete szükséges. (A mértékadó vizhozam elegendő hosszú idejű vizhozammérési adatsor alapján esetleg közvetlenül is meghatározható.) 2.61. A mértékadó vizhozam meghatározása hidrológiai statisztikai módszerekkel Ennek a feladatnak a megoldásával csak a diplomaterv keretében kell foglalkozni. Útmutatást ad a vizsgálatok elvégzéséhez V. Nagy Imre: Hidrológia, Salamin Pál: Mezőgazdasági vizgazdálkodás I. jegyzete és a fejezet végén felsorolt szakirodalom. A feladat megoldásához ebben a fejezetben csak néhány útmutatást adunk. Az évközi rajzfeladatban a csatornák mértékadó vízhozamát tapasztalati adatok, illetve hidrológiai statisztikai vizsgálatok alapján készített segédletekkel határozzuk meg.- 47 -
