Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
Előszó
Előszó A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodás bevezetése sok kedvező lehetőséget és uj feltételeket teremtett, de ugyanakkor uj követelményeket is támasztott a vizgazd álkod ás sál szemben. A nagyüzemek csak akkor tudják termelésüket magas szintre emelni, ha a korszerű agrotechnika, gépesítés, talajerővisszapótlás mellett biztosítani tudják a termőréteg legkedvezőbb vizállapotát. hogy ezáltal függetlenné váljanak az időjárás szélsőségeitől. A mezőgazdasági célt szolgáló műszaki jellegű vízgazdálkodási munkák között nem lehet éles határvonalat vonni. Pl,a felszini vizelvezetés, az öntözés, a tógazdaságok, a talajvédelmi munkák össze- függő, egymást kiegészítő egészet alkotnak, azokat: szoros összefüggésben kell szemlélni már az egyes nagyüzemeken belül is. Természetesen oktatási szempontból helyes az egységes vízgazdálkodási szemlélet hangsúlyozása mellett mégis külön-külön, egyes szakágazatokra bontva foglalkozni a tervezési, építési és üzemi kérdésekkel. Ezeket a munkákat nem szabad csupán műszaki feladatnak tekinteni. Ezek az intenzív mezőgazda- sági termelésnek egyes eszközei, igy a műszaki tervezést alá kell rendelni a mezőgazdasági termelési és üzemeltetési terv által támasztott igényeknek. A legfontosabb alapadatokat a műszaki tervezés megkezdése előtt a mezőgazdasági szakemberek adják meg. A műszaki és mezőgazdasági szakemberek a tervezés során is együttműködnek, mivel egyes műszaki adottságok, gazdaságossági szempontok miatt a megadott tervezési alapadatok egy részét esetleg módosítani kell. A mezőgazdaság vízgazdálkodási feladatait dr. Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás I. és II. c. jegyzete tárgyalja részletesen az oktatási reform szellemében. A jegyzet terjedelme azonban nem teszi lehetővé, hogy a tervezési munkákhoz szükséges összes adatot és útmutatást megadja, ezért vált szükségessé ennek a tervezési segédletnek és útmutatónak a kiadása. A tárgy keretében az első félévben egy terület felszini vízelvezetési tervét, a második félévben pedig egy terület felületi és esőszerü öntözési tervét kell elkészíteni. Ennek megfelelően a tervezési segédlet rövid mezőgazdaságtani összefoglalás után csak a felszini vízelvezetési és az öntözési tervezésekkel foglalkozik, igy a jegyzetnek tulajdonképpen csak a 3.1. és 4.1. fejezeteit egészíti ki gyakorlati tervezési útmutatással. A tervezési munka alapja az előadások anyaga, illetve az előadási jegyzet. A jegyzet és a segédlet közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében a segédletben számos helyen hivatkozunk a jegyzet megfelelő fejezeteire. A hivatkozásnál a jegyzetet J. jellel jelöljük (pl. J.4.136.). A segédlet négy fejezetre oszlik. Az egyes fejezeteken belül az ábrák és táblázatok számozását elölről kezdtük (1/1, 1/2,-... l/n, 2/1, 2/2... 2/n stb.). Az egyes fejezeteken belül a szövegben kétféle hivatkozás található az ábrákra ill. táblázatokra: ha másik fejezet ábrájára hivatkozunk, akkor megadjuk a fejezet számot is, ha a fejezethez tartozó ábráról van szó, csak az ábra sorszámát (pl. a 2/8. ábrát a 2. fejezetben csak 8. ábraként, az 1., 3. ill. 4. fejezetben 2/8. ábraként említjük). A tervek elkészítéséhez szükséges alaptérképeket a Tanszék fénymásolatban adja ki. A feladatpk helyes elvi megoldása mellett igen nagy súlyt kell fektetni az egyes tervrészletek gondos kidolgozásába is. A tervek elbírálásánál a műszaki leirás igen nagy súllyal szerepel. A legjobban megoldott és szépen elkészített feladat értékét is lerontja a hiányos műszaki leirás. A tervezési munkákhoz mindegyik rajzfeladathoz ütemtervet is ad a Tanszék. A feladatok elbírálásánál figyelembe vesszük az ütemtervek betartását és a feladatok határidőre történő beadását is. Szerzők- 3 -
