Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

1. Vas Károly: A felszíni vízelvezetési és öntözési tervezés mezőgazdasági szempontjai

1.8. Számpélda az öntözővíz normák vizháztartási egyenlettel történő meghatározására Adott Debrecen kornyékén 600 ha területű jó minőségű vályog talaj. Feladatunk a terület agronó­miái és öntözéstechnikai tervének elkészítése. A 600 ha területet 10 db 60 ha-os táblára bontjuk. Meghatározzuk a táblákon termesztendő növé­nyeket. A 21. táblázatban közötjük a különböző talajtípusokon termeszthető növényeket. 1/21. táblázat Mezőségi és jó mészálla- potu egyéb talajtípusok Savanyu kötött vályog és agyag talajok Homok talajok Termő szikesek Őszi búza Őszi búza Őszi búza Őszi búza Őszi árpa Őszi árpa Rozs Rozs Őszi takarmányok Rozs Őszi árpa Őszi árpa Tavasz' árpa Őszi takarmányok Őszi takarmányok Kukorica Tavaszi árpa Tavaszi árpa Zab Burgonya Zab Kukorica Takarmány répa Kukorica Burgonya Napraforgó Len Burgonya Napraforgó. Tak.répa Napraforgó Tak.répa Csillagfürt Borsó Lucerna Len Somkoró Lucerna Baltacím Napraforgó Kertinövények FUveskeverékek Vöröshere Vöröshere­Rizs Borsó Bükkönyfélék­Cukorrépa Szója Csillagfürt­­Cukorrépa Cukorrépa Kertinövények A korán lekerülő növények után az alábbi.növényeket vethetjük másodvetésként. Kekorícacsalamá- dé, silónapraforgó, napraforgó zöldtrágya, cukorcbrok csalamádénak és silónak, szudáni cirokfü, csil­lagfürt, somkor ó. A fentiek alapján összeállítjuk a növényi sorrendet. 1. tábla: Cukorrépa: tavaszi vetésű későn lekerülő növény. A talaj gyomosodása a növényápolás miatt kicsi közepes vizigényü. Tápanyagigénye miatt istállótrágyázzuk. 2. tábla: Kukorica; későn lekerülő növény tehát utána célszerű tavaszi növényt helyezni. Jelen­leg a szuperszelektiv vegyszeres gyomirtók használata miatt (simazin, atrazin, hungazin) rendszerint két évben egymás után kukoricát vetünk mivel a vegyszer hatása két éves és a kukoricán kívül minden növényt kipusztit. Közepes vizigényü. Példánkban a vegyszer használatát figyelembe vesszük. 3. tábla: Kukorica: megegyezik a fentiekkel, a vegyszer kétéves hatása miatt. 4. tábla: Korai burgonya: közepes vizigényü korán lekerülő növény. Kapás, tehát gyomirtó. 5. tábla: Búza: korai burgonya után a talaj megművelésére lehetőség van és jól előkészíthető. Gyomositó és talajszerkezetet rontó növény. 6. 7, 8, tábla: Lucerna: Hároméves takarmánynövény. Jó táperőt és talajszerkezetet hagy vissza. Közepes vizigényü. Gyakori kaszálása miatt jó gyomirtó hatású. 9. tábla: Takarmánykáposzta: Közepes vizigényü. Későn lekerülő növény. Kapás,tehát gyomirtó hatású. Közepes táperőt igényel. 10. tábla: Len: (olajlen). Erősen vízigény es, korán lekerülő, szerkezet rontó növény. Korai leke­rülése miatt lehetőség van a talaj jó elmunkálására és trágyázására. Miután összeállítottuk a növényi sorrendet, elosztjuk a területen a növényeket. A következő feladat meghatározni azt a vízmennyiséget, amit öntözéssel kell biztosítani. Ezt a terület vizháztartási vizsgálatával határozzuk meg (22. táblázat). 3 1. Meghatározzuk a területre hulló 75%-os valószínűségű csapadékot m /ha-ban. Debreceni ada­tokat vesszük figyelembe az első táblázat alapján. A havi értékeket harmadoljuk, hogy dekát-értékeket kapjunk. A számítási táblázat erre vonatkozik.- 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom