Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. Lipták Ferenc: Felületi öntözés
humusz 50%-a visszamarad és a nyesésből kitermelt földmennyiség szétosztását úgy lehet irányítani, hogy a mélyebb rétegekből kikerülő nyers talaj a gátakba és csatornákba kerüljön. A kitűzési adatok gondos megadása, a kitermelt földmennyiség folyamatos ellenőrzése és a földanyag beépítésének minőség szerinti irányítása rendkívül gondos gépirányitó munkát igényelnek. Sok építési tapasztalat bizonyítja, hogy a gép irányítás minősége ás a végzett munka minősége szoros összefüggésben vannak. A földmunkák jelentős részét (60~70%-át) szkréperrel végezzük, a többit dőzerral, sáncolóéké- vel és kézi munkával. A szkréperek űrtartalma 2-6 m* közötti. Hazánkban főként az 5 és a 2,5 m3-est alkalmazzuk, ezek közül a nagyobbikkai lehet pontosabb és termelékenyebb munkát végezni. A szkrépa- rek teljesítménye 10-20 m'Vüzemóra, a dózeré 25-35 m3/üzemóra, a sáncolásnál pedig 25-30 m3/üzem- órával számolhatunk. (J.2.38) A tereprendezett öntözőtelepeknél megmozgatandó földmennyiség a domborzattól és az üzemi követelményektől függően 150-600 m^/ha. A tereprendezés kiviteli költségei rizstelepeknél 10 000-14 000 Ft/ha, szántóföldi öntözéseknél 6000-10 000 Ft/ha, Állandó jellegű öntözőcsatomák helyett héjcsatomák, ideiglenes csatornák helyett müanyagtöm- íoket alkalmazva nagymértékben csökkenthető a földmunka, mivel a nyesés! mélységet nem kell növelni az öntözőcsatomák töltéseihez szükséges földmennyiség miatt, s az ideiglenes, csatornák nyomvonalainak kiképzéséhez szükséges földmunka is elmaradhat. A kérdést gazdaságossági vizsgálattal kell eldönteni. Az építés ellenőrzésekor a tervezői művezetés alkalmával elsősorban az építési technológia betartását, a talajminőség szerinti beépítését, a kitermelt földmunka mennyiségének ellenőrzését és a magas színvonalú gépirányitást kell figyelemmel kisémi. Természetesen feladat, a felmérés esetleges hibájából adódó tervmódosítás is. A tervben a szkréperes munkával kapcsolatban 10%-os nyesési többletet kell előirányozni, ha ez a felmérés hibáinak helyszíni kiigazításához a kivitelezőnek nem elegendő, úgy az eltéréseket már a tervezőnek kell korrigálni. Az építés tartama alatt a felelősség túlnyomóan a kivitelezőé. Az építés befejező lépésében a mü átadásában ismét fokozottan lép előtérbe a tervező folyamatos felelőssége. A nagy költséggel megépített tereprendezett öntözőtelepek fenntartására nagy súlyt kell helyezni. A helytelen művelés, különösen a nem megfelelően végzett mélyszántásokkal a mesterségesen kialakított terep néhány év alatt tönkretehető. Ennek elkerülése érdekében kerülni kell a gyakori össze- és széj- jelszántásokat. / A tereprendezett öntözőtelepeken minden évben célszerű ellenőrző szintezéssel megállapítani a talajmüvelés következtében beállott változásokat és az öntözést gátló elleneséseket azonnal megszüntetni, különben a felszín néhány év alatt olyan mértékben megváltozhat, hogy annak helyrehozatala már újabb, jelentős költséget kívánó rendezést igényel. Irodalom 1. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Öntözőrendszerek és öntözőtelepek tervezési irányelvei. Szakmai szabvány. 1960. 2. Kálmán-Perényi-Tarczy: Az öntözőtelepek tereprendezéséről, Vizügyi Közi. 1957/4. 3. Joó Ottó: Öntözőtelepeink belső berendezésének kialakítása. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1959. 4. Felszeghv Béla: Öntözőtelepek tereprendezése a tiszalöki öntözőrendszerben. Kézirat. 5. Öntözési célból végzett tereprendezés hazai tervezési és kiviteli eljárásai. A Magyar Hidrológiai Társaság debreceni tereprendezési ankétjának anyaga. 1964.- 180 -
