Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
1. Vas Károly: A felszíni vízelvezetési és öntözési tervezés mezőgazdasági szempontjai
1.51. Felületi öntözési módok (J.4.136. 1-3.) 1.511. Árasztó öntözés (J.4.136.1.) Alkalmazható ott, ahol állandó vizboritásu növényt termesztünk. Ha a növény állandó vizboritást nem kiván, ritkán alkalmazzuk, legfeljebb rétek és legelők öntözésére. Az öntözendő területet a rétegvonalak irányára merőlegesen kalitkákra bontjuk úgy, -hogy az egyes kalitkákon belül a terepkülönbség 10-15 cm-nél nagyobb ne legyen. Ha a terep esése 2%0-aál nagyobb, a módszer alkalmazása nem ajánlott, mert túl sűrű elválasztó gátrendszert kivánna. Rizs esetében megkívánjuk, hogy egy egy kalitkán belül a szintkülönbség 10 cm-nél nagyobb ne legyen. A vizszint tartásra épitett rizsgátak a gépi művelést ne akadályozzák. Méretük ennek megfele - lően 40-50 cm magasságú, 30-40 cm korona szélessége legyen és 1 : 5 rézsű hajlással készüljön. Alakjuk szabályos négyszög. Méretei: 30- 150 m a rétegvonallal párhuzamos oldaluk, 100-150 m a rétegvonalakra merőleges oldaluk. A korszerű rizstelepeknél gondoskodni kell a kalitkák egymástól független elárasztásáról, illetve lecsapolásáról és a kívánatos vizszinttartásról. 1.512. Sávos csörgedeztető öntözés (J. 4. 136.2) Úgy történik, hogy a területet 6-12 m széles sávokra bontjuk (terelő töltésekkel), majd a kiöntözendő vizmennyiséget vékony (3-5 cm) lepelben végigcsörgedeztetjük. A módszerből következik, hogy csak sürü vetésű növényeknél alkalmazható, mert egyébként talajelsodrást okozhat. Az öntözés csak akkor lehetséges, ha a terep esése elég kicsi ahhoz, hogy talajelmosás ne következhessen be. 1 m széles sávra adagolható fajlagos öntözővizhozam, kötött nagy esésű talajon ritka növényzet esetén 3ß/s, mig jó viznyelő talajon kis esésnél és sürü növényzetnél 7 t/a. Helyi mérések hiányában használjuk az alábbi közelitő értékeket (14. táblázat). 1/14, táblázat Sávos csörg. 0,2 %0 sávhossz (m) q (t/a fm) 1 %o sávhossz (m) q (t/a fm) vályogtalaj 50 6-7 80 5-6 középkötött talaj 60 5-6 120 4-5 kötött " 100 4-5 150 3-4 Ha a terület növénnyel nem boritott, a megengedhető legnagyobb terepesés 5-6 %o, növénnyel fedett talajon 10-15 %0, talajtól függően. Hazai talajokon a kiadagolható legkisebb vizmennyiség 80-100 mm. 1.513. Barázdás öntözés (J.4. 136.3) Az öntözőviz a növénysorok között egymástól meghatározott távolságban húzott barázdákban nedvesíti be a talajt. A barázdás öntözésnél meghatározásra váró feladatok: a) barázdák hosszúsága (£) b) egymástól való távolsága (d) c) az egyes barázdákba adagolandó vizmennyiség (q ß/s.) d) és a vízadagolás időtartama (T) A barázdák hossza függ a talaj viznyelő képességétől és az eséstől. A gyakorlatban alkalmazott barázdahossz 30-150 m. Helyi mérések hiányában használjuk az alábbi közelitő értékeket (15. táblázat). 1/15. táblázat Barázdás önt. 0,2 - 0,5 %0 barázdahossz(m) 1 - 2 %o barázdahossz (m) vályogtalaj 40 60 középkötött talaj 50 _ 100 kötött " 80 150 *- 15 -
