Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. Lipták Ferenc: Felületi öntözés
3.5. Tereprendezés (J.2.37) 3.51. Bevezetés Hazánk öntözött területének nagyarányú növekedése egyre inkább felveti az igen költséges öntöző- berendezések megtérülésének kérdését. Nem elég csupán az öntözési lehetőség megteremtése (vízkivétel, műtárgyak, csatornahálózat megépítése), az öntözővizet az öntözendő táblákon szét is kell osztani. A felületi öntözéseknél a nyugtalan domborzatú táblákon az egyenletes vizszétosztás nem oldható meg. Ennek következtében a táblák mélyebb részein a növények a túlzott vízborítás miatt, a magasabb részeken pedig a szárazság miatt mennek tönkre, illetve adnak kevesebb termést. A felületi öntözések - a jelenlegi nagyüzemi adottságok és lehetőségek figyelembevételével történő - építésének elengedhetetlen követelménye a szükséges mértékű tereprendezés elvégzése. A rendezett területeken lehetővé válik az öntöző és levezetőcsatomák olyan elhelyezése, hogy szabályos alakú nagyüzemi táblákat alakítsunk ki és a kedvező felszínen a vizet egyenletesen szét tudjuk osztani. A tereprendezéssel elkerülhetjük a földmüveknek anyagárokból való építését is, aminek előnye nemcsak termőterület kiesésének elkerülése, hanem a különböző gyomnövények megtelepedésének és elterjedésének kiküszöbölése is. A tereprendezés gondos tervezést igénylő és korszerű földmunkagépekkel végrehajtandó műszaki tevékenység. Végrehajtásának módját a műszaki szempontok mellett nagymértékben talajtani szempontok és a mezőgazdasági üzem igényei szabják meg. A tereprendezés tervezése eléggé munkaigényes feladat, mégis gondosan el kell végezni, mert amit esetleg a tervezési költségekből megtakarítunk, annak sokszorosát fizethetjük rá a beruházásnál és az üzemelésnél. Öntözőtelepek tereprendezésénél a tervezés, építés és üzemelés egymástól elválaszthatatlan mozzanatokat jelentenek, a folyamatosságot a tervezésnek kell biztosítani mindaddig, amig a tökéletesen megépített telepek a szükséges kul túr technikai alapadatokkal együtt a próbaüzemelés során az üzem tényleges használatába nem kerülnek. A felszíni öntözés céljából végzett tereprendezés Magyarországon viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az első módszeres gépi tereprendezési kísérletet 1953-ban végezték, a tömeges tervezés és építés az 1958-59.' években indul meg. A feladat viszonylag uj jellegével és a mennyiségben ugrásszerűen emelkedő igényekkel magyarázható, hogy a tervezési és kiviteli módszerek nem lassú fejlődéssel alakultak ki, hanem a munkák tervezése és kivitelezése egyes központokban koncentrálódott és ott helyi tervezési és kivitelezési módszerek alakultak ki. A helyi módszerek kialakításában a különleges helyi sajátságokon kívül igen nagy súllyal érvényesültek az egyéni elgondolások is. Az eltérő módszerek alkalmazása egyideig hasznos, mivel lehetőséget nyújt különböző elképzelések nagyméretekben való tárgyilagos kísérleti igazolására és a különböző módszerek tényadatokon nyugvó összehasonlítására. Az eddigi tapasztalatok azonban ma már lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt az összehasonlítást reális munka- és költségadatok alapján elvégezhessük és a tervezési és kiviteli munkaigény, költség, az üzemelési viszonyok és egyéb jellemzők tekintetében Ítéletet alkothassunk az egyes módszerekről. 3.52. Tereprendezési módok (J. 2. 372. 2) A különböző tereprendezési tervezési, kitűzési és építési módokkal.az előadási jegyzet részletesen foglalkozik. Ebben a fejezetben a Felszeghy Béla által bevezetett tervezési módszerrel foglalkozunk részletesen, melynek lényege a terep domborzati viszonyaitól függően a domborzathoz legjobban idomuló, s igy a legkisebb költséggel megvalósítható öntözőtelep létesítése, mert a tervezési tevékenység alap- gondolata a földmunka minimum elméletből indul ki. A földmunka minimumon alapuló tervezési tevékenység két csoportra osztható: a) tereprendezett rizstelepekre, b) tereprendezett szántóföldi felületi öntözőtelepekre. A tervezési tevékenység során mindkét fajta öntözőtelep tervezésénél be kell tartani a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás létesítésére előirt üzemelési követelményeket. Az öntözőtelepek létesítésének első lépése a kijelölési eljárás lefolytatása. Az öntözőtelepek létesítésének költségkihatása (beruházási, üzemelési) minden esetben már a kijelölési eljárás folyamán eldől. Rosszul kijelölt, tereprendezést igénylő önt. telepek a legjobb tervezés ellenére is csak magas építési költséggel valósíthatók meg, illetve biztosíthatók azon a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás követelményei. Az önt. telepek tervezésének a kijelölés és tervezői szerződéskötés után első lépése a terület- 149 »
