Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. Lipták Ferenc: Felületi öntözés
Irodalom 1. Perényi Károly: Előregyártott vasbeton csővezetékek és csatornaelemek-alkalmazása az olaszországi öntözőrendszerekben. Vízügyi Közlemények, 1961/3. 2. VITUKI: Vasbeton héjcsatornák kialakítása c. 1963. és 1964. évi jelentések. Kézirat. 3. Perényi Károly: Héjcsatomák az öntözésben. Vízügyi Közlemények, 1964/4. 3.4. Müanyagtömlős felületi öntözés (J. 2.116.3. és 4.136.4) 3.41. Bevezetés Az ideiglenes földcsatornás öntözésnél a viz az állandó és az ideiglenes csatornákon át jut az utolsórendü vizvezető elemekbe (sávokba, barázdákba). Az állandó jellegű csatornákat csak egyszer kell megépíteni, s utána karbantartásukról kell gondoskodni, az ideiglenes jellegű csatornákat és az utolsórendü vizvezető elemeket viszont minden öntözési idény kezdetére újra és újra el kell készíteni. Ez a tény - figyelembe véve a világon mindenütt jelentkező munkaerőhiányt - igen megnehezíti az öntözést. Az ideiglenes csatornákból szivornyákkal, vagy a töltés átvágásával veszik ki a vizet. Ezek kezelése, áthelyezése, illetve az átvágások elkészítése és helyreállítása további munkaerőfelhasználást igényel. Olyan megoldásokat kell tehát keresni, melyek csökkentik a munkaerőigényt. Ennek a törekvésnek az eredménye az esőszerü öntözés rohamos fejlődése és a müanyagtömlős öntözés lehetőségeinek a vizsgálata is. A tömlős öntözés igényeinek megfelelő anyagú tömlők már jelenleg is állanak rendelkezésünkre, pl. a mübőrtömlők a kívánalmak nagy részét kielégítik. A mübőrtömlők gyártása azonban még igen bonyolult, számos művelet után lesz csak az anyagból tömlő, igy több hibalahetőség is fennáll, s a tömlők ára igen magas. A tömlős öntözés széles körű elterjesztése érdekében az egyik leglényegesebb feladat jó és olcsó tömlőanyag kikísérletezése, a tömlőgyártás technológiájának egyszerűsítése és a hazai, nagyüzemi tömlőgyártás megoldása, s kedvezőbb tömlőárak biztosítása. A tömlős öntözésnél számításba jöhet az a megoldás is, amikor a tömlőt végleg kilyukasztják és a folytonos üzemet a lyukak nyitásával és zárásával biztosítják. Ennek az a hátránya, hogy a lyukasztás gyengíti a tömlőt. A gyakorlatban inkább lyukasztás nélküli (vizvezető) és lyukasztott (öntöző) tömlőket alkalmaznák egymáshoz kapcsolva. Hazánkban a müanyagtömlős öntözési mód nagyüzemi mértékben még nem terjedt el, csupán kutatóintézeteinkben foglalkoznak az elméleti és gyakorlati kérdések megoldásával, s a tömlős öntözés még csak kísérleti területeken folyik. A kísérlet célja az, hogy a nagyüzemi követelményeknek megfelelő, egyszerűen kezelhető, lehetőleg minden felületi öntözési változatnál egyöntetűen alkalmazható berendezés kialakításához kapjunk gyakorlati tapasztalatokat. Vizsgálták mind a szivattyú, mind a gravitációs üzemi változatokat, a különböző méretű és anyagú tömlők és szerelvények telepítésénél a munkatani és az üzem- tani kérdéseket. Kutatóink eddig csak a barázdás öntözéssel kapcsolatos számításokat és kísérleteket végezték el. a sávos csörgedeztető öntözésnek müanyagtömlŐk alkalmazásával történő megoldásával még nem foglalkoztak, ez a jövő évek feladata. Természetesen a sávos öntözés is megoldható müanyagtömlckkel, s bár ilyenirányú számítások és gyakorlati tapasztalatok, továbbá a tervezéshez szükséges grafikonok még nem állanak rendelkezésünkre, az eddigi eredmények ismertetése után útmutatást adunk sávos csörgedez- tető öntözés tervezéséhez is. Müanyagtömlőkkel az ideiglenes csatornákat helyettesítjük, szóba jöhet azonban állandó ieilegp öntözőcsatomák helyettesítése is', természetesen nagyobb (300-400 min) átmérőjű tömlőkkel. Ezeket már nem célszerű áttelepíteni, hanem az egész öntözési idényben egy helyen kell hagyni. A tömlőszárnyak csatlakoztatásához ekkor megfelelő távolságonként acéllemezből készült keresztidomot vagy Y elágazást ajánlatos beiktatni. Az acéllemezből készülő idomok külső átmérője a tömlőátmérő 97%-a, hogy a tömlőket az idomra könnyen rá lehessen huzni. A tömlők fémidomhoz való kötése fémszalaggal (szoritóhevederrel) történhet. A fém idomdarabok alkalmazása tömlőszámynál a nehézkesebb áttelepítésük miatt nem vált be. Könnyebben kezelhető a műanyagból levő Y elágazás. A müanyagtömlőknek jelentős vízszállító szerepük is lehet olyan esetekben, amikor a vízkivételtől 1-2 km távolságra levő területekre kell öntözővizet vezetni, vagy 3-4 m magasságkülönbséget kell legyőzni.- 131 -
