Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
1. Vas Károly: A felszíni vízelvezetési és öntözési tervezés mezőgazdasági szempontjai
1/7. táblázat Gyökérfejlődés Borsó m sz Bab m sz Lóbab m sz T.bükköny m sz Lucerna m sz m Len sz Keléskor18 18 107 napos korban 151540 18 2217 2 14 " " 32 26 2946 24 35 24 1025 6 21 « 34 30 40 28 48 282540 16 Bokrosodáskor7— Szárbaindu láskorVirágzás kezd. 92 64 65 100 80 84 92 80 92 76 72 50 Éréskor 92 64 96 104 110 84 110 90 125 75 102 80 1/8. táblázat Gyökérfejlődés m Mohar sz Mák m sz N. forgó m sz Burgonya m sz Tak.répa é m sz Keléskor_107 napos korban 1032 18 20 20 514 " " 17 4 2038 36 25 22 15 12 21 " " 32 14 27 12 77 62 30 28 29 18 Bokrosodáskor 50 24Szárbainduláskor 75 24Virágzás kezd. 80 92 102 80 140 120 60 100Éréskor 106 92 102 80 145 120 60 100 140 110 m mélység cm sz szélesség cm A dinamikai vizfelvétel érzékelésére néhány növény vízigény görbéjét mutatjuk be az 1. ábrán. Ha a talajból felvehető viz mennyisége lecsökken, vagy a növény párologtatása nagyobb, mint a felvehető viz mennyisége, akkor lecsökken a növény víztartalma és lankadni kezd. Azt a vizveszteségi állapotot, melyet a növény még károsodás nélkül képes elviselni, kritikus telítettségi hiánynak nevezzük. A víztartalom további csökkenése a növény terméskiesését majd pusztulását okozza. A 9. táblázat néhány fontosabb kultúrnövény kritikus telítettségi hiányát tünteti fel. (Az adatok a telítettség %-ra vonatkoznak.) 1/9. táblázat Növény Kritikus telítettségi hiány 9o Növény Kritikus telítettségi hiány % Borsó 65 Ricinus 48 Cékla 62 Sárgarépa 42 Csillagfürt 59 Szója 41 Lucerna 70 Tak.bükköny 63 Azt a pontot, ahol a növény lankadása még páradús környezetben is fenn áll hervadáspontnak. vagy hervadási együtthatónak nevezzük. Ez az érték talajtípusonként és növényenként változik. Minden esetben a talaj holtviz-tartalmához közeli érték. A 10. táblázatban néhány növényfajta hervadási együtthatóját mutatjuk be különböző talaj esetében. (A táblázatban levő talajviztartalom értékek 100 q talaj szárazsulyonként értelmezendők.) Mielőtt a talaj ennyire kiszáradna, meg kell kezdeni az öntözést. A statikai, valamint a dinamikai vizfelvétel ismeretében vizsgáljuk meg továbbiakban az öntözővíz kiadagolási idejét és mennyiségét. Az öntözést akkor kell megkezdeni, amikor a növények részére a talajban még van hasznosítható viz, de a felvétele már nehéz. A kiadagolandő vizmennyiseg annyi legyen, hogy a talajt a statikai vízigénynek megfelelően feltöltse. Alábbiakban ismertetjük az F.M. - O.V.F. által előirt öntözési normákat, melyeket a felületi öntözésnél alkalmazunk (11. táblázat).- 11
