Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

5. A Balaton és a Balaton-vidék a XIX. század első felében

16. ábra. Balatonfüred a múlt század derekán (Rohbock L. körajza) Érthetetlen, hogy ez a kis remekmű ez ideig elkerülte az irodalom és a történelem kutatóinak figyelmét. Éppúgy nélkülözhetetlen a reformkor, mint Széchenyi életművének megismeréséhez és megértéséhez s emellett a Balatonról szóló irodalomnak is egyik legmegragadóbb darabja. Aligha van példa a gondolatok és érzések ilyen áradatát megmozgató publicisztikára, egy hajózási vállalkozás ürügyén írt ,,röpirata", mely lenyűgöző erővel győz meg a vízi és szárazföldi közlekedés fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről, felidézve mindazt, ami a haladás szimbólumává emelt ,,GŐZHAJÓ" vízrebocsátásától várható.* Felismeri a táj minden gondját-baját — és teendőjét, hogy a tó és környéke valóban adottságaihoz és lehetőségeihez méltó üdülőhellyé váljék. Gondolatai a hajó üzemeltetésének pillanatnyi és legapróbb részletkérdéseitől** ívelnek a — legnagyobb térbeli és időbeli távlatokat felölelő — általános feladatokig. A településrendezés, újraerdősítés*** kérdése éppúgy nem kerüli el a figyelmét, mint az egykor nagyhírű, de a szabályozással veszélyeztetett halállomány fenntartását biztosító tógazdálkodás, ivadéknevelés még ma is időszerű feladatai.**** Nem kevésbé figyelemreméltóak a Balatoni Gőzhajózási Társaság megszervezésének körülményei sem. A társaság létrehozásában, hosszú politikai küzdelmeik ellenére, Széchenyi és Kossuth a legteljesebb mértékben együttműködtek. Széchenyi ugyanis, felfigyelve Kossuthnak a balatoni gőzhajózás kérdését felvető korábbi cikkére, őt bízta meg a társaság jogi ügyeinek vitelével és alapszabályának kidolgozásával. * I. m. 5—4. p. ** I. m. 24—28. p. " I. m. 31—32. p. ** I. m. 13—15. p.