Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

2. A Balaton a történelem előtti és a római korban

8. ábra. A római út és a Kikeri-tó völgyzárógátja üskü mellett (1870 körül) felismerhetően római eredetű és tekintélyes méretű építmény nyomait rögzíti. (Talán ez volt az említett császári üdülő vagy annak kikötője.) A balatonvidéki villák veterán-település jellege már a terület üdülőhely funkciójának kezdeteiről árulkodik. Különösen feltűnő ez a balácapusztai villa-, illetve épületcsoport esetében, amely műszaki és esztétikai szempontból egyaránt kiemelkedő építészeti megoldásával, gazdag díszítésével — pompeji stílusú freskóival és mozaikjaival — a provinciális rómaikori villák egyik legszebbike. A hadiúttal kapcsolatos, napjainkig fennmaradt vízrendezési-vízépítési emlékek még töredékeikben is szép bizonyítékai a rómaiak pannóniai mérnöki vízépítési tevékenységének, e munka méretének és színvonalának egyaránt. A rómaiak ugyanis éles szemmel ismerték fel e vidék sűrűn egymást követő, ÉNy—DK-i irányú — sa Balaton—bükki törésvonalra merőleges — kis völgyeinek kedvező adottságait, s egy sor völgyzárógátat, és vízimalmok hajtását biztosító víztározót, építettek itt: Szentkirályszabadja, öskü és Fehérvárcsurgó határában (az utóbbiakat a Péti-víz ill. a Gaja-patak völgyében), valamint Pátkánál a Császár-vízen. Az ösküi és a pátkai gát esetében különösen nyilvánvaló, hogy azonos elvek alapján, azonos kivitellel, s hasonló — csak a völgy adottságai által módosított — elrendezéssel és egyidőben épültek. Feltételezhető, hogy mindkettő az Aquincumba vezető hadiút egy-egy szakasza volt. (Az ösküi gát ugyanis ezt a funkcióját még ma is ellátja.) Ezek az útszakaszok, illetve töltések fennmaradásukat azonban elsősorban a tározókra települt vízimalmok gazdasági szerepének köszönhetik. A történelem folyamán bizonyára számtalanszor újjáépültek s egészen a második világháborúig (!) működtek. A gátak mögötti víztározók csak a múlt századvég kiszárítási-lecsapolási törekvéseinek estek áldozatául, amikor is a Császár-víz gátját pl. szétrombolták s a „Pátkai tavat" le-