Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

1. A Balaton-vidék természeti földrajza

A tó múltjáról csak a Lóczy által — a századfordulón — szervezett kutatások nyomán alakult ki reális képünk, amelyet a későbbi nemzedékek munkája jelentősen finomított és gazdagított. A korábbi elképzelések szerint a Balaton a geológiai harmadkorból viszszamaradt beltenger maradványa, vagy a partján lejátszódó vulkanikus tevékenység hatására keletkezett süllyedéses teknő lenne. A Lóczy és az általa tört úton továbbhaladó újabb kutatások nyomán azonban ma már tudjuk, hogy sokkal fiatalabb képződmény: alig 18—20 ezer évvel ezelőtt alakult ki az egész Kárpát-medencére kiterjedő kéregmozgások hatására. E kéregmozgás — mégpedig az ún. Balaton-bükki kettős törésvonal — alakította ki a Balaton tó szélvájta árkának fő irányát, míg egyes medencéit, öbleit az erre merőleges kisebb törésvonalak helye szabta meg. A Balaton-mellék felszínének kialakulásában a vulkanikus tevékenységnek is volt szerepe, de azt — a vázolt szerkezeti alapokon — elsősorban a szél és a vízerózió romboló, és a folyóhordalék feltöltő munkájának együttes tevékenysége alakította ki. A Balaton egységes tava egy füzérszerű medencesorozatból alakult, miközben öblei messze benyúltak a Fűzfői-, Tapolcai- és Hévízi-medencébe, a Zala völgyébe, délen pedig — hasonlóképpen a fővonalra merőleges kisebb törésvonalak mentén — a berkek, valamint a Balaton és a Zala kisvízfolyásainak öblébe.

3 Az egységes tótükör kialakulása az egykori magasabb vízállással és a ma is megfiTe ktomkai vonalak ILóczy, Prinz,Cholnoky stb szerint/ Szeizmotektonikaj vonalak /ftéthly szerint/ 2. ábra. A Kárpát-medencében végbemenő kéregmozgások (Bendefy László nyomán)