Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 12. A belvizek rendezése

való építése mellett foglalt állást.J Javasolta továbbá az árvízi nagy víznyomás megosztását a csőnek több helyen való lezárásával.

Az építési technológia fejlődésének eredményeként alakult ki a csuklós csőzsilipek típusa. Ugyancsak technikai haladás volt a régebben épült aláüregelt műtárgyak alapjának biztosítása cement besajtolással. Az ellenőrzésre, ill. az aláüregelés kimutatására Mattyasovszky László dolgozott ki szabadalmazott eljárást [19].

*

Az idők folyamán természetesen fejlődés következett be a szivattyútelepek tekintetében is.

Erőgépként kezdetben csupán gőzgépek jöhettek szóba. Kis fordulatszámuk miatt nagy átmérőjű turbinaszivattyúkat kellett alkalmazni, hogy a szükséges szállítómagasságot elérjék. Az elsőként épült sajfoki telep gépeit még a londoni I. Winne-gyár szállította (lásd a 12.2. képen), de a következőkben már szinte kizárólag hazai gyártmányokkal találkozunk. Elsősorban a budapesti Schlick— Nicholson-gyáv szivattyúival, és jobbára erőgépeivel is (12.10. kép). A század- fordulón jelentkezett a Ganz-gyár, amely a 20-as évektől vezetőszerepet játszott, és a 30-as években egyeduralkodó lett, sőt a külföldi piacon is hódított.

A belső égésű motorok megjelenése jelentékeny előnyöket hozott — mint a kazánház és a hatalmas kémény elmaradása, a szén kötelező tárolásával járó el- porladási veszteség elkerülése, a mintegy nyolc-tízszeres fordulatszám folytán kisebb szivattyúátmérő, vagyis könnyebb gép, a gépház alapterületének csök12.10. kép. A volt Fekete-Körösi Társulat hosszúfoki szivattyútelepének gépterme. Az 1900-ban épült és 1918-ban bővített telep négy gépegységének együttes teljesítménye 12 m3/ s. A 300 lóerős (230 kW) gőzgépek percenként 150 fordulatot biztosítottak. (Kiss Zoltán felvétele, 1975. Á Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szívességéből)

19

289