Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 4. A Tisza medre

N a g y v í z idején felső halárként:

Tiszabeesnél V ásárosnaménynál Tokajnál Csongrádnál Szegednél

4.0

2,5

1.4

1.5

2,0 m/s-ot tartanak nyilván.

JEGYZETEK

1 A szelvények helyének megjelölése sajnos nem egyértelmű. A torkolattól mórt távolságukra vonatkozóan lényegesen eltérő adatokat találunk az irodalomban. Az 1890—1891. évi mederfelvótel szerint pl. a vásárosnaményi mérce a folyó sodrában mérve 694,1 km-re volt a torkolattól. Az 1913. évi és későbbi „Vízállások” kötetekben 669,1 km-t közöltek, ami valószínűleg a folyó tengelyvonalára vonatkozik. Az 1929—1931. évi újabb felvétel 696,1 km-t eredményezett, és ez az adat szerepel a Vízrajzi Évkönyvek újabb köteteiben, valamint a Napi Vízjárási Térkép lapjain jelenleg is. Az 1966—1967. évi felmérés szerint a mérce 686,422 km-re van a torkolattól.

Még nagyobbak az eltérések a Tiszabecs fölötti szakaszra vonatkozó adatokban, annál is inkább, mert a vízrajzi szolgálat felvételei arra már nem terjedtek ki. A különböző évekből származó és különböző méretarányú topográfiai térképekről lemért távolságok távolról sem egyezőek. így pl. a máramarosszigeti mérce a tiszaújlakitól egyes közlések szerint 104, ill. 105 km-nyire, mások szerint 110,2, ill. 112,4 km-re fekszik. Egy újabb keletű adat meg éppenséggel 79 km-ről szól, ami alig magyarázható.

Habár a partokon elhelyezett kilométertáblák tartósan egyértelmű helymeghatározást tesznek lehetővé, a vízrajzi szolgálat az egyes szelvények helyét a középvízi meder tengelyvonalában mórt folyókilométerekben adja meg, — a mederváltozásoknak megfelelően minden újabb felvétel kapcsán más-más értékkel. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadásában 1970-ben megjelent Vízrajzi Atlasz szelvényezése már erősen eltér a kilométertáblák elhelyezésekor figyelembe vett korábbi szelvényezéstől. Az Atlasz szerint pl. a polgári híd a 486,830. finn szelvényben van, míg a kilométertáblák alapján 491,270. km lenne.

Munkánkban egyöntetűen a Vízrajzi Atlasz sorozat „7. Tisza 1—4.” kötete szelvénymegjelölésének megfelelően a középvízi meder tengelyvonalában mért folyókilométereket adtuk meg. A Tiszabecs feletti és a Szeged alatti folyószakaszra vonatkozóan, amelyekre az Atlasz nem tér ki, a Vízrajzi Osztály korábbi kimutatásainak adatait vettük át. (Lásd: „A magyarországi jelentékenyebb vízfolyások vízgyűjtő területeinek kimutatása”, Vízügyi Közlemények, XVIII. füzet, Budapest, 1903 és VicziáxEde: Magyarország vízierői, Budapest, Eöldmívelésügyi Minisztérium, 1905).

2 A deeiméter használatát az Sl-mértékegységrendszer bevezetése óta kerülni kell. Mivel a hajózásban a vízmélységet (és gyakran a hajók merülését is) dm-ben mérik, ebben a vonatkozásban mégis megmarad tunk mellette.

94