Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 3. A tiszai vízgyűjtő éghajlata

tiszai vízgyűjtő néhány kiválasztott állomásán

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

közép

havi középhőmérséklet [°G']

[°C]

0,3

11,9

14,8

16,7

16,0

12,1

7,2-1,5

— 3,1

6,1

10,1

15,4

18,0

19,8

19,1

15,3

10,4

4,4

0,7

9,6

10,3

15,6

18,5

20,7

19,8

15,8

10,0

3,9

0,6

9,5

10,4

16,1

18,7

20,8

20,0

15,7

10,1

4,5

—0,2

9,8

9 0

14,1

17,2

18,9

18 2

14,2

8,8

3,1-1,6

8,2

0,2

11,4

14,4

16,0

15,5

11,8

6,6

0,2

4,3

5,6

11,4

10,8

20,0

22,3

21,4

17,5

11,9

5,9

1,4

11,2

11,3

16,4

19,6

21,6

20,8

16,9

11,3

5,7

1,4

10,9

októberben is. Az éghajlat szárazföldi jellegének megfelelően a tartósabb kemény hidegek sem ritkák, amit a —8, —10 °C-ig lesüllyedő januári és februári középhőmérsékletek bizonyítanak.

A nyár hevét az ún. nyári és hőségnapok jellemzik. A nyári napokon a hőmérséklet maximuma eléri, ill. meghaladja a 25 °C-ot, a hőségnapokon a 30 °C-ot. A nyári napok júliusban és augusztusban 20-at megközelítő, sőt meghaladó átlagos száma azt tanúsítja, hogy éghajlatunk jellegzetes vonásáról van szó. A hőségnapok átlagos gyakorisága a nyári napokénak felét sem éri el: az igazi kánikula általában az Alföldön sem tartós. A havi középhőmérséklet júliusban és augusztusban előforduló, az Alföldön 26 °C-ot megközelítő felső határa azonban arra mutat, hogy a medencefekvésnek megfelelően nem ritkák az átlagos időtartamot jelentékenyen meghaladó forróságok sem.

3.3. Légnedvesség és párolgás [2 4]

A levegő párafelvevő képessége a hőmérséklet emelkedésével együtt növekszik. Ugyanazon páramennyiség tehát a meleg levegőt sokkal kisebb mértékben telíti, mint a hideget. A levegő viszonylagos nedvessége szigorúan állandó páratartalom esetén is nagyobb lenne télen, mint nyáron: a légnedvesség évi járása éppen fordítottja a hőmérsékletének.

A levegő tényleges páratartalmát kifejező páranyomás a tiszai vízgyűjtőben a januári 3-4 mm és a júliusi 11,5—13 mm között ingadozik, és sokévi átlaga 7 — 8 mm körül van. A megfelelő páratartalom a levegőt évi átlagban mintegy 72 78%-ig, a téli hónapokban 80 —85%-ig, a nyár derekán 60 —65%-ig

telíti. Különösen erősen lecsökken a levegő nedvessége a déli órákban. A meteorológiai évkönyvekben nyilvántartott 14 órai nedvesség havi középértékének minimuma az Alföldön júniusban 44 (Kecskemét), július és augusztusban 43% (Szeged).

71