Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
Helységnévmutató
HELYSÉGNÉVMUTATÓ Az összeállítás a következő kiadványok alapján készült: A Magyar Népköztársaság Helységnévtára, 1973 (Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest), Iordan, I—Q&stescu, P. — Oancea, D. I-: Indicator Localitätilor din Románia. (Editura Akademici Republici Socialiste Románia, Bueuresti, 1974), Statisticky Lexicon Obci ÖSSR, 1974 (Praha, 1976), továbbá Kárpátalja Közigazgatási térképe, valamint Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia autótérképe. A határainkon túli helységek egykori magyar nevét a Magyarország helységnévtára, 1926. c. munka függelékéből vettük. A magyarországi helynevek félkövér, az idegen országbeliek dőlt betűvel vannak szedve. A határainkon túli helységek egykori magyar nevét zárójelbe tettük. A megszűnt községek jele f. A helységnevek betűrendben követik egymást. Az orosz nevek átírása a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályainak megfelelően történt. Az idegen nevek besorolásánál a román, szlovák és szerb ábo betűinek különleges jeleit nem vettük figyelembe. Az idegen országbeli helységnevek után SZU a Szovjetuniót (esetünkben az Ukrán Szocialista Köztársaság Kárpátaljai területét), E a Román Szocialista Köztársaságot, CS a Szlovák Szocialista Köztársaságot és YU a Jugoszláv Szocialista Köztársaság Vajdasági autonóm területét jelenti. Az egykori római birodalom Dacia Superior tartományának helységnevei után D áll. Kisközségek és önálló nevet viselő külterületi települések közigazgatási hovatartozását a név után írott U jellel adjuk meg. Az egyes városok, községek és egyéb települések neve után, gondolatjellel elválasztva, fekvésüket jellemezzük. Magyarországi viszonylatban erre a megye neve szolgál. Az idegen országbeli helységnevek esetében célszerűbbnek látszott közigazgatási adatok helyett annak a nagyobb vízfolyásnak a nevét feltüntetni, amelynek vízgyűjtő területén feküsznek. A befogadó neve után írott b, ill. j betű jelzi, hogy a helység nevét a vízgyűjtőnek tőle balra vagy jobbra eső részén kell keresni. (A befogadó partján vagy annak közvetlen közelében fekvő helységek esetében ilyen megkülönböztetést nem használtunk.) A félkövérrel szedett oldalszámok térképvázlatra utalnak, amelyen az illető hely — magyar vagy idegen nevével — fel van tüntetve. Abádszalók — Szolnok m. 90, 190 Abaújalpár — Borsod-Abaúj-Zemplén m. 541 Abaújszántó — Borsod-Abaúj-Zemplén m. 541 Abrud, R (Abrudbánya) — Aranyos, j Abrudbánya 1. Abrud, R 415 Abrudfalva 1. Abrudsat, R 372, 374 Abrudsat, R U Abrud Adács — Heves m. 434 Adorján 1. Nadrljan, YU 89 Aggtelek — Borsod-Abaúj-Zemplén m. 52 Aiud, R (Nagyenyed) — Maros Aknasugatag 1. Ocna Sugatag, R 66, 67, 69, 152, 330 Aknaszlatina 1. Szolotvina, SZU 330 Alba Iulia, R (Gyulafehérvár) — Maros Alead, R (Elesd) — Sebes-Körös Algyógy 1. Geoagiu-Bäi, R 150, 151, 152 Algyő — Csongrád m. 190, 278, 319, 564 576
