Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

22.27. kép. Az újjáépült szegedi partfal. (Vida Elemér felvétele, 1978. Az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság szívességéból)

A másodrendű védvonalak kijelölése az árvízvédelmi tervek szerves része, hiszen a gátszakadás lehetősége sohasem zárható ki teljesen. Az 1970. évi rendkívül hosszantartó árvíz idején biztonsági okokból számos helyen sor került már a lokalizáló vonalak megerősítésére, sőt — pl. a szegedi olajmező és Makó védelme érdekében - új körtöltések is épültek ([29], 151, és 165. o., [37], 74. o.). Ezek a művek már a jövő biztonságát szolgálják. Az 1970. évihez hasonló katasztrófa kizárására készült a 31 km hosszú Szamos—Túr közi zárógát ([23] és [29] 265. o., 22.5. ábra) a Fekete- és a Sebes-Körös közötti ártérnek a román határral párhuzamos elzárásához hasonlóan. Arra szolgál, hogy romániai gátszakadás esetén magyar területre ne törhessen többé be a víz ([29], 125. o.).

A szükségtározók rendeltetése az árhullámok tetőző magasságának csökkentése, előre kijelölt területük elárasztása árán.10 Az árvízszintnek ezen a réven elért gyors lesüllyesztése kritikus helyzetben megelőzi a töltésszakadást, és ezáltal nagyobb értékek pusztulásának, esetleg belsőségek elöntésének veszi elejét. 1970-ben a Berettyó bal partján kialakított Kutas menti tározó megnyitása mentette meg Szeghalom városát. A 2000 ha-nyi terület 25 millió m3 vizet tartott vissza és az elöntött területek kártalanítása csak töredékét képviselte az elhárított kárnak ([29], 133—137. o.). A kedvező tapasztalat vezetett arra, hogy 1974-ben a Körösöknek a négy év előttinél súlyosabb árvize alkalmával a Fekete- és a Fehér-Körös deltáját vegyék igénybe vésztározásra. A Fehér-Körös jobb parti töltésének megnyitásával tervszerűen elárasztott 7100 ha-os területen, amelyről mindössze 379 lakost kellett kitelepíteni, 118 millió m3 vizet tartottak vissza. Ennek következtében Gyulánál 34, Békésnél 48 cm-rel csökkent az árhullám tetőző magassága [38].

Ezek az első vésztározók még kényszerhelyzetben születtek meg. Már előre kidolgozott terv alapján alakították ki a Sebes-Körös és a Kettős-Körös egye565