Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 21. Az ipar és a közlekedés szolgálata

a) A Ferenc-csatorna hajózsilipjeinek alapterülete többségükben 62,4 X X8,4 m, a küszöbmélységük 2,2 —2,5 m volt, sőt még a később épült bezdáni és óbecsei zsilip kamrájának hossza sem több 70 m-nél. Az elsősorban öntözé­seket tápláló Ferenc József-csatornán megelégedtek 50,5—52,9 m hosszú zsilipkamrákkal, és a Bégán 70,2 — 72,9X10,0 m a zsilipkamrák alapterülete. A Duna—Tisza—Duna-rendszerben újonnan épült 12 hajózsilip főméretei egy­ségesen 8511213 m. Ezek már mindenben megfelelnek a nagyhajózás követelmé­nyeinek. b) Amíg a régi csatornán Bezdán és Óbecse között — nem számítva a torko­lati zsilipeket — bárom lépcsőn kellett átkelniük a hajóknak (lásd 15.4b ábra), az új vízi úton csak két közbenső vízlépcső van, de Gombos (Bogojevo) és óbecse (Becej) között csak egy, sőt Gombos és Újvidék (Növi Sad) között egy sem. c) A Ferenc-csatornán gyakran korlátozta a hajózást a vízhiány. Ezért épült meg 1870—1875 között a baja—bezdáni-tápcsatorna (mai térképeinken Ferenc-csatorna), amelybe az 1914— 16-ban Baján épült szivattyútelep a Duna kisvizei idején 6 m3/s vizet juttatott. Az új csatornahálózat vízellátását rész­ben szabad vízbevezetéssel, részben szivattyúzással biztosítják. A bezdáni 518 21.5. ábra. A Duna—Tisza — Duna-vízrendszer vízi útjai. ([25] alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom