Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 16. A vízerő-hasznosítás a a Tisza vízgyűjtőjében
16.10. kép. A Tiszai Erőmű Vállalat, kesznyéteni vízerőtelepe az alvíz felől. (Greutter Zoltán felvétele, 1977. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság szívességéből) (16.8. kép). A két, egyenként 1,3 kW-os telep együttes évi energiatermelése a tervek szerint 15 millió kWh. Az építkezés még a csehszlovák uralom idején, 1932-ben kezdődött. A befejezésről, az átmeneti uralomváltozás miatt, a magyar kormány gondoskodott, az eredeti tervek és a már korábban megrendelt csehszlovák gépi berendezések felhasználásával (22 és 10 m3/s víznyelésű, függőleges tengelyű Kaplan- turbinák és velük közös tengelyű generátorok). Mindkét telepet 1943-ban helyezték üzembe.6 A Hernád kesznyéteni erőműve 1938—1943-ban épült. A Bocs községnél létesült duzzasztóműtől (16.9. kép) 7,3 km hosszú felvízcsatorna vezet hozzá, és a 40 m3/s üzemvizet 13,5 m átlagos eséssel használja ki. Végül a víz a Takta- csatorna közvetítésével a Sajó torkolati szakaszába jut. Az üzemvízcsatornába iktatott 1 millió m3-es tározó csúcsüzemet biztosít. A 4,4 kW-os telep évi átlagos termelése 23,5 millió kWh (16.10. és 16.11. kép, [24], 80—92. o.). * A megépült vízerőműveken kívül meg kell emlékeznünk arról a fera'ől. amely a Talabor (Tereblja) vizének a Nagyágba (Bika) való átvezetésével a két folyó Alsóbisztra (Nizsni Bisztrij) alatt 4km-nyire megközelíti egymást mintegy 10 m3/s vízhozam és 180 m esés hasznosítására készült. Az olaszmagyar érdekeltségű Kelet-Magyarországi Villamossági Rt. az előmunkálatokkal már a két völgyet összekötő alagút kitűzéséig jutott el, mikor 1944-ben a háború miatt minden abbamaradt.7 Urszinyi Pál tervei a Sebes-Körös, továbbá a Berettyóba siető Bisztra- patak vízerejének kihasználásával összesen 41 000 lóerőnyi (30 kW) teljesítményt képviseltek, és évi 265 millió kWh termelést irányoztak elő. A Sebes- Körös nagy esésű mellékvizei, a Jád és a Drágán, már korábban is felkeltették 377
