Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 16. A vízerő-hasznosítás a a Tisza vízgyűjtőjében
Vessük össze ezt a hasznosítható vízerőkészlettel, amelyre vonatkozóan a 16.2. táblázatban kétféle adatot közlünk. Az elsőt a Vízrajzi Osztálynak Viczián Ede vezetésével a századforduló éveiben készített vízerőkatasztere nyomán [10], amely csak a hegy- és dombvidékek vízfolyásaira terjedt ki, és csupán a legkisebb vízhozamot vette számításba. E szerint a Tisza vízhálózatának vízereje kereken 700 000 lóerő (~ 515 MW) (16.1. ábra). A fenti 54 000 lóerő (~ 40 MW) ennek 7,7%-a. 16.2. táblázat A tiszai vízgyűjtő terület hegy- és dombvidéki vízfolyásainak víziereje ([10, 11] nyomán) Nyers vízerőkészlet1 Folyószakasz vagy vízrendszer tározás nélkül tározással [LE] A Tisza Tiszaújlak2 feletti szakasza a mellékvizekkel 157 400 318 000 Borsa 4 890 12 000 Túr 6 000 A Tisza Tiszaújlak2 és Vásárosnamény közti szakasza 1 700 A Szamos és mellékvizei 78 760 175 000 A Bodrogban egyesülő vizek 34 140 87 000 A Sajó és mellékvizei 33 830 86 000 A Zagyva 1 000 A Körösök vizrendszere 52 990 95 500 A Maros és mellékvizei 331 890 452 000 A Béga és Sasa 4 180 8 800 A Tisza vizrendszere összesen 698 080 1 263 000 1 A forrásművekben használt mértékegységek megtartásával. 1 LE = 736 W. 2 Ma Vilolc (SZU). Tiszabeccsel átellenben. A táblázat második oszlopa a tározással gazdaságosan kifejthető vízkészletet adja meg [11], amelyhez Viczián a következő megjegyzést fűzi: ,, Üzemvíz gyanánt nem a legkisebb vízmennyiség vétetett kiindulásul, hanem a kevés csapadékét év őszi átlagvízmennyiségének tározással biztosított V\2- 2- szerese, amely számos folyónál a leggyakrabban jelentkező vízállások vízmennyiségével közel egyenlő. . . . Részletes tervek híján, a nélkülözhetetlen feltevésekre tekintettel, az adatok csak tájékoztató jellegűek.” Az így számított — semmi esetre sem túlzott és a mai felfogásunkhoz közelebb álló 1260 000 lóerőnyi (~ 927 MW) energia kihasználtsága alig 4,3% volt. 370
