Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 2. A Tisza vízgyűjtő területe

A Bükk hegység déli lejtőinek vizei a 409. fkm-nél a Kis-Tisza — egy régi Tisza-meder — közvetítésével jutnak a Tiszába. Az Eger (F = 892 km2, L = 88 km) és a Laskó (F — 365 km2, L = 74 km) vízhálózata gyűjti őket össze.

A következő mellékfolyó, ugyancsak jobb part felől, a Zagyva (2.9. kép). A Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a torkolattól 335 km-re éri el a Tiszát. Vízgyűjtője 5676 km2, amiből mindössze 4,7 km2 fekszik a határainkon túl. A vízhálózat (2.5. ábra) legjelentősebb vizei a Galga (F — 568 km2, L = = 58 km), majd a Gyöngyö s-patakkal (F = 544 km2, L = 44 km) bővült

36

2.4. ábra. A Sajó vízrendszerének vázlatos képe