Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 12. A belvizek rendezése

12.li>. kép. Traktorral kapcsolható, 400 1/s víznek 1,6 m magasra emelésére szerkesztett függőleges tengelyű szárnylapátos szivattyú. Készült a volt Alsó-Fehér-Körösi Armente- sítő Társulat gyulai gépjavító műhelyében Kienitz YTlmos tervei szerint. Tömege csupán

450 kg. (Foto Kienitz, 1937)

A belvizek elleni okszerű védekezés érdekében a csatornahálózatban épült nagyszámú zsilippel, tiltóval, és az útkereszteződések kívánta hidakkal, ill. átereszekkel kapcsolatban nincs külön mondanivalónk. Még a főcsatornák víz- színének lépcsőzésére szolgáló zsilipeknél sem állítottak elő olyan nagy vízszintkülönbséget, amely a műtárgy építésében gondot okozott volna.

JEGYZETEK

1 Az 1913. évi statisztikai összeírás szerint a Tisza-völgyi nyilt és boltozott zsilipek száma 62 volt. Közülük 26 magában a tiszai vódtöltésben, további 36 mellékfolyók töltéseiben [12], 1941 ben, az átmenetileg magyar közigazgatás alatt álló területeket is bele értve, összesen 74 nyílt vagy boltozott zsilipet tartottak nyilván a Tisza-völgyben. 38- nak 1,50 m-nél nagyobb volt a nyílása [10].

2 1941-ben a Tisza-völgy egész gátrendszerében — beleértve az átmenetileg magyar közigazgatás alatt álló területeket is — 613 zsilip vezetett át a védvonalon. Közülük 176-nak 0,80 m-nél nagyobb volt az átmérője [10]. A csőzsilipek rendszeres ellenőrzését már a 92.968/1902. számú földművelésügyi miniszteri rendelettel valamennyi társulatnak kiadott, a szivattyútelepek kezelésére kidolgozott részletes útmutató szabályozta ([2],

I. kötet. 400—443. o.).

203