Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 9. Az első vízi munkálatok és a Tisza-szabályozás megalapozása

9.1. kép. A római kori Maros-hajózás emléke: az apulumi (ma Alba Iulia) collegium nautarum (hajósok céhe) patronusának oltárát díszítő márvány dombormű. A jobb alsó sarokban hajó. (Eredetije a gyulafehérvári múzeumban [2a])

Végül erősen valószínű, hogy a mezőgazdasági kultúrát terjesztő középkori monostorok körül nemcsak erdőirtás, hanem lecsapolás, sőt esetleg öntözés is folyt. Így pl. bizonyára lecsapolási célzattal készült a Debrecen határában levő Nagyárok vagy Ördögárok, amelyről egy 1347-ben kelt határbejárási okmány emlékezik meg: 25 km hosszú egyenes vonalban halad a hajdúhadházi Cserétől a Pac-erdőig ([3], 160. o.). Huszár Mátyás a Körös- és Berettyó-vidékről készült vízrajzi leírásában is említ egy, a Sebes-Körössel kapcsolatos ősi eredetű „Ördögárkot” [4].

A felsorolt tények ellenére sem állíthatjuk, hogy a XVIII. századot megelőzően a Tisza vízgyűjtőjében mai értelemben vett vízgazdálkodási tevékeny184