Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 8. A Tisza-völgy a vízi munkálatok megkezdése előtt
8.4. A térképek tanúságtétele Az Alföld elmocsarasodásának folyamatáról nem tudunk áttekintő képet rajzolni. A XVIII. századot megelőző idők országtérképeinek már a méretaránya sem volt alkalmas a részletek feltüntetésére. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy néhány csillagászati alapon meghatározott pontot leszámítva, csupán leírásokra és elbeszélésekre támaszkodva adják meg egyes városok és községek helyét. Tehát nemcsak hézagosak, hanem súlyos hibákkal terheltek is. Például a Mátyás király udvarában tanult firenzei Francesco RosEixmek a XV. század végén készült és meglehetősen elterjedt térképén (8.7. ábra) a Tisza csaknem párhuzamos a Duna havasalföldi szakaszával, Szeged (Segell) és Pest egyazon szélességen fekszik, a Béga (Begey) a Marosba (Scames) ömlik stb. ([12], I. k. 12-13. o.). A címe szerint a Lázár Deák, ,,(Bakócz) Tamás esztergomi bíboros egykori titkára” által valószínűleg 1514-ben szerkesztett, és halála után többektől „javított”, majd 1528-ban Apianus ingolstadti műhelyében sokszorosított térkép — hazánk magyar szerzőtől származó legrégibb ábrázolása (8.8. ábra), — lényegesen hívebb és névrajzában sokszorosan gazdagabb, mint minden korábbi, Magyarországra vonatkozó térképmű. Ez azonban még mindig csak néhány csillagászati helymeghatározásra támaszkodik, és már kis mérete (55 X78 cm) miatt sem felel meg céljainknak ([12], I. kötet, 16 — 20. o.). Mtkovtnv Sámtjel (1700 — 1750) az, akivel a tudományosan megalapozott térképészet hazánkban a XVIII. század első felében megindul. Megyetérképei — egész sor készült belőlük — értékes mozaikkockák a kutató kezében, de nem ölelik fel a Tisza egész vízgyűjtőjét. Azonos nagyságú lapokon, és ezért különböző méretarányban készültek, amiért használatuk kényelmetlen. Végül: Fodor Ferenc megjegyzi, hogy „a részletekben természetesen Mikoviny is csak futólagosán járhatott el, így 'például a folyókanyarok mérésénél csak iránytűvel dolgozott.” (Uo., 88. o.) Az egész Tisza-medencére (helyesebben az egész monarchiára) kiterjedő, egységes alapon és azonos technikával készült legrégibb térkép az 1767 és 1784 között végrehajtott első katonai felvételnek köszönhető.4 Az 1 : 28 800 méretarányú felvételi lapok alapján készült hazánk és a tiszai vízgyűjtő első hitelesnek minősíthető áttekintő térképe: a császár személyes használatára 1 : 115 200 méretarányban, majd további kisebbítéssel és a katonailag fontos részletek elhagyásával egy 1 : 192 000 méretarányú változatban (Geographische Charte des Königreichs H Ungarn, auf genommen unter der Direction des Oberst von Neu in den Jahren 1782 — 84.) [14].5 A Tisza-völgynek a szabályozás előtti állapotát azonban nem ebből a Neu- féle térképből ismerte meg az ország, hiszen csak a helytartótanács kapott róla egy kéziratos másolatot. A katonai felvétel eredményei a bécsi hadügyminisztérium féltve őrzött titkai maradtak. Még további félszázadnak kellett elmúlnia ahhoz, hogy a Huszár Mátyás vezetése alatt 1818—1822 között készült Körös-felvétel és a Lányi Sámuel vezette 1834—1842. évi tiszai mappáció 1 : 7 200 méretű felvételi lapjai alapján a Tiszamérés Központi Intézetében 1845-ben megszülessen a Vízhelyzeti térkép az egész Tisza folyóról és annak árhatárairól címet viselő, 1 : 72 000 méretarányú, 22 lapból álló áttekintő mű kézirata. Közforgalomba azután a Weisz 168
