Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 8. A Tisza-völgy a vízi munkálatok megkezdése előtt

,,A magasabb helyeken épült templomok és téglaépületek még látható maradványai kétségtelenné teszik, hogy a nádrengeteg helyén korábban számos lakos élt. A vizek szabad lefolyását akadályozó malomgátak hatására, a terület használhatatlanná vált.”

Teljesen hasonló képet fest a Kraszna és az Ecsedi-láp vidékéről Sztjoho- dolszky mérnökkari százados 1775-ben:

,,A sok malomgát Nagymajténytól egészen Olcsváig az áradásokat nagyon elősegíti. A folyásában akadályozott Kraszna medre évröl-évre jobban eliszaposodik. A bedőlt fák, a lerakodott iszap és nádgyökerek egyenlővé tették a folyó ágyát a partokkal.. . a folyó több mérföld,nyi hosszúságban és szélességben tóvá, ill. mocsárrá változott és a nád meg a sás felverte az egész tájat” ([10]., 292. o.).

Hozzájárultak a medrek feliszapolódásához a rekesztő halászat különféle berendezései, a cégék, vejszék stb. is.

Védelmi szempontok is közrejátszottak számos helyen a vidék elmocsara- sításában. A síksági várakat gyakran építették folyótorkolatok szögletében, hogy így legalább két oldalról biztosítva legyenek. Elég Tokaj vagy Szolnok példájára hivatkozni (8.3., 8.4. kép). Ahol a folyó nem nyújtott elegendő biztonságot, várárok létesült, sőt nagyobb területet is elmocsarasítottak ([11], 41. o.). Példaképpen Gyulát említhetjük (8.5. kép), amely a környező mocsarak miatt szinte megközelíthetetlen volt. A Báthoryak a XVI. században Ecsed várának védelme érdekében árasztották el az egész vidéket (8.6. kép). Régi okmányok szerint a láp helyén korábban kilenc falu állott, és a láp alsó rétegeiből kikerült bronzkori leletek is arról tanúskodnak, hogy a terület egykor lakott volt ([10], 40. o.).

8.3. kép. Tokaj vára a Tisza és a Bodrog szögletében. (O. Bouttats metszete, Antwerpen, 1688. Országos Széchényi Könyvtár)

165