Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 8. A Tisza-völgy a vízi munkálatok megkezdése előtt

kát azután egy rendkívüli árvíz átszakítja: a folyó új utat vág magának és az elhagyott mederrészen jellegzetes kifli alakú állóvíz (morotva = mortua aqua = holt víz) marad vissza. Természetes állapotában a folyót szeszélyesen kígyózó, helyét folytonosan változtató, és elhagyott holt medrekkel kísért pálya jellemzi. A 8.1. ábrán, amely még a rendszeres szabályozás előtti állapotot tünteti fel, számos lefűződött hurok és holt meder látható. (A holt medrek nagyobb része azonban a szabályozás során, a kanyarulatok átvágásával, tehát emberi beavatkozás következtében állott elő.)

Amikor a folyó áradás idején kilép a medréből, a szétterülő víz folyása azonnal meglassul, és a víz lerakja iszaptartalmát. A partokon így a szemnek fel sem tűnő lapos hátak keletkeznek, amelyeket az árvíz után visszamaradó, vagy nagyobb esőzések után a felszínen összegyülemlő vizek pompásan kirajzolnak: hű képet adnak a folyó építő-feltöltő munkájáról (8.2. kép).

A síkságot széles sávban becsavargó folyóvizek építő és romboló tevékenységének igazi arányát az évezredes, a természetben is nyomon követhető mederváltozások feltüntetésével példázza a 8.2. ábra.

A partokat kísérő hátak, az ún. övzátonyok miatt a mögöttes részeken megrekednek a csapadékvizek és elmocsarasítják a völgyfeneket, a környező lejtőkről érkező vízfolyások kénytelenek a befogadó folyóval párhuzamosan, a fővölgy esése irányában folytatni útjukat mindaddig, amíg valahol lejjebb, valamilyen alacsonyabb partszakaszon egyesülni tudnak vele. A geográfusok a torkolat elvonszolásának nevezik ezt a jelenséget. Jellemző példája a Túr folyó — ma már csak belvízlevezető csatornaként működő, a Szamosig terjedő — egykori alsó szakasza (8.3. ábra).

A síkságra kilépő folyók által a hegyek lábánál lerakott hordalék lapos kúpfelületén bizonytalan a víz útja, és a feltöltés laza anyaga könnyen enged a víz

8.2. kép. A tavaszi fakadóvizek jól kirajzolják az elhagyott egykori medrek helyét. (Csíkos Ferenc, felvétele. A Ivözép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szívességéből)

158