Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 7. A felszín alatti vizek

nyiszkó és a Zempléni-hegység forrásai, vagy hazánk területén a Mátra ,,cse- vicéi”). A felszínről beszivárgó csapadékvizek a légkörből származó szénsavtartal­muknál fogva oldják a karsztos kőzeteket és hatásukat fokozza a mélységből származó meleg. Érmek a folyamatnak a hirdetői a mészkő- és dolomithegy­ségek vidékének kalcium- és magnéziumsókhan gazdag forrásai. (Példaként a gömöri, szepességi, bihari karsztvidéken és a Blikkben fakadó forrásokat idézem, 7.3. kép). Oldódással keletkeznek az üledékes medencék (máramarosi, mezőségi, sárosi medence stb.) kloridos, konyhasós forrásai is. A Maros-meden­cének még a felszíni vizeire is jellemző a fokozott kloridtartalom. Az Alföld mélyfúrásai a már említett hévizekkel gazdagítják a képet. Egyes esetekben az egykori tenger visszamaradt sós vizét hozzák felszínre (Hajdú­szoboszló, Karcag-Berekfürdő, Debrecen, 22.21. kép). A Tisza vízgyűjtő területének nevezetesebb ásványvíz-előfordulásairól és gyógyfürdőiről a 7.9. ábra tájékoztat.1 Nagyrészük több évszázados hírnév­nek örvend. A Vajdahunyad (Hunedoara) közelében levő Kalánfürdő (C&lan) Jelmagyarazat: a Természetes előfordulás v Mesterséges feltárás Palackozok ásványvíz Gyógyfürdő Egyéb város (tájékozásul) Országhatár------A tiszai vízgyűjtő határa 7 .9. ábra. Fontosabb ásványvíz-előfordulások és gyógyfürdők a Tisza vízgyűjtő területén 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom