Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 7. A felszín alatti vizek
kavicsos és agyagos-iszapos negyedkori — a hajdani folyók és árterületek változásainak megfelelően szeszélyesen települt — üledéksor vizei egymással kommunikálnak, sőt a Duna—Tisza-közi és Nyírségi homokháton át, valamint a hegyperemekre kifutó rétegeken keresztül csapadékvízzel is gazdagodnak, vagyis részben megújulnak és így kevésbé sósak is. A medence peremén édes a pannon vize. Ha figyelembe vesszük, hogy az Alföld különböző részein milyen arányban varrnak képviselve a durvább üledékek a negyedkori rétegsorokban (7.6. ábra), nyilvánvaló lesz a vízgazdálkodási szempontból legfontosabb területek fekvése. A vízvezető rétegek és vízrekesztő agyagos lencsék változatos települése miatt kútfúrások alkalmával a legkülönbözőbb mélységből kapják meg a kívánt mennyiségű vizet. A területünkön 1951 — 1954 között azonos technikával készült, kereken ezer mélyfúrású kút átlagos mélysége 136 m, de ez 30 és 500 m közötti értékekből adódott. A Bodrog és Tisza közében 35 — 80, átlag 55 m volt a mélység, a Tiszának a Szolnok és Szeged közötti bal parti sávjában 140—350, átlag 228 m. A Körösök és a Maros hordalékkúpjának területén levő 224 fúrásra az 50 és 500 m között változó mélységekből 179 m-es átlag adódott [7, 9]. A 100 m-nél mélyebb pleisztocén rétegekből 1 m leszívással percenként kivehető vízhozamokról a 7.7. ábra ad általános képet. Különösen a durva szemcsés, jó víz vezető formációk adnak bőséges és általában egészséges ivóvizet. Artézi vizeink közös hátránya azonban, hogy melegek. Az Alföldön a mélység irányában átlag 18 m-enként növekszik 1 °0-kal a hőmérséklet. A felszín 10 °C-os évi középhőmérsékletét figyelembe véve 100 m 7.7. ábra. A 100 m-nól mélyebben fekvő pleisztocén szintekből termelő rétegvizes kutak fajlagos hozama az Alföldön. (Erdélyi Mihály, 1970—1971, [5] nyomán) 1 = a hegyvidék hatóra; 2 = 100 m-nél vékonyabb negyedkori üledéksor; 3—5 = az 1 m leszívással kivehető vízhozam, liter/perc 144
