Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás
5.4. kép. A hortobágyi halastó. (VÍZDOK, Vizy Zsigmond felvétele, 1976) megye, 146 ha), valamint a szarvasi (Békés megye) és a mezőtúri Holt-Kőrös (Szolnok megye, 121, ill. 110 ha). A kiskörei vízlépcső felett a teljes kiépítés után 12 700 ha vízfelületű mesterséges tó keletkezik, és a csongrádi vízlépcsővel kapcsolatban tervezett alpári tározó további 4000 ha-ral fogja növelni a Tisza-völgy magyarországi részének állóvizeit. A Vajdaság területén is megtaláljuk az Alföldre jellemző, vízzel kitöltött, lapos teknőket és a lefűzött vagy a szabályozás folytán keletkezett holtmedreket. Érthető, hogy a halastavak kiterjedése a Vajdaságnak a tiszai vízgyűjtőhöz tartozó részén kereken4000 ha, vagyis területarányban 3,5°/00. Legnagyobb a nagy múltú écskai halastó (Ecka, Belő jezero) 1720 ha vízfelülettel. Mint üdülőterületek emelkednek ki a Szabadka (Subotica) közelében levő Palicsi-tó (Palicko jezero, 560 ha) és a melencei (Melenci) Ruszanda-tó (116 ha). A kelet-szlovákiai síkságon a 309 ha-t borító ungszennai (Senné) tavak — nagyobb részük madár rezervátum, míg 100 ha tógazdaság. Az Alföld peremvidékének romániai részén a Sebes-Körös és a Fekete-Körös szögletében levő cseffai (Cefa, 410 ha) és inándi (200 ha) halastavak vízfelülete a legnagyobb. Az Alföldhöz hasonlóan az Erdélyi-medence szíve, a Mezőség (Cimpia Transilvaniei) is tele van rossz lefolyású teknőkkel. E többségükben tektonikus eredetű süllyedékek nagy részét lecsapolták és sok feliszapolódott, de a Kis- Szamos felé igyekvő Füzes-patakon (Fizes) és mellékvizein ma is füzérként sorakozik nyolc tó, és a Ludason (Ludusul) is, amely dél felé, a Marosnak tart, megmaradt négy. A Komlód völgyében már csak egy van a hajdani nyolcból. A Mezőség természetes tavainak együttes vízfelülete kereken 700 ha, ami a területnek l,7°/00-ét képviseli. A legnagyobb a Záhi-tó (Lacul Zau) a Ludas völgyében (117 ha) és a Cégéi- vagy Hódos-tó (Taga Mare) a Füzes-patakon (88 ha). A tiszai vízgyűjtő határainkon túli részéről összefoglaló adatokat is találtam az irodalomban. Ézek, a domborzati viszonyoknak megfelelően, a hegyvidékek állóvizeire is kiterjednek, és magukban foglalják az ivó- és ipari vízellátásra, 120
