Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás

5.7. ábra. A tiszai vízrendszer átlagos vízkészlete. ([1] és [8] alapján)

Ezekre a fiktív, de mégis nagyon jellemző vízszintekre vonatkoztatva adjuk meg a kis vizek és nagy vizek átlagos és maximális tartamát (10—15. oszlop). A nagyvizeket ezenkívül az átlagos partmagassághoz viszonyítjuk (lásd 9. oszlop).

Kiegészíti a táblázatot a vízjáték abszolút maximuma (a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás közötti magasságkülönbség, 16. oszlop) és átlagos értéke (a közepes nagy víz és közepes kisvíz különbsége, 17. oszlop).

Mélyebb betekintést nyújtanak a vízviszonyok alakulásába az ún. vízjárási jelleggörbék, amelyeket az 5.8. ábrán a szegedi szelvényre vonatkozóan mutatunk be. Az ábráról közvetlenül leolvasható, hogy mekkora az egyes hónapok első, második, ill. harmadik dekádjában a várhatóan 90, 75, 10, 5 és 1% valószínűséggel elért, ill. meghaladott vízhozam.

Végezetül az 5.4. táblázatban a mellékfolyók fontosabb szelvényeire vonatkozó adatokat foglaltuk össze.

111