Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
4. Ivadék és növendékhal nevelés
4.2.4 Próbahalászat A növendék halakat a tenyészidő elején gyakran, akár hetenként kétszer is ellenőrizzük. Ha rendben vannak a halaink, május közepétől áttérünk a kéthetenkénti próbahalászatra (a próbahalászat szabályait és általános elveit a 6.4. fejezetben ismertetjük). A próbahalászati értékelés „papírmunkáját” soha ne mulasszuk el. Fontos alapadatokat kapunk a következő hetek tennivalóinak meghatározásához, és a kapott számok olyan - egyébként rejtve maradó - részleteket is felszínre hoznak, amelyek segítik a nyújtási időszak minden mozzanatának felismerését. A termésbecslő próbahalászatot kerítőhálóval végezzük, s ennek alapján készülünk fel a lehalászásra és a teleltetésre. 4.2.5 Lehalászás A növendék halakat ősszel, október végén, november elején - az étkezési korosztály után, de az ivadék előtt - halásszuk le. A lehalászás megszervezése, előkészítése és a helyszíni tennivalók azonosak az 5.1.6. és a 7. fejezetben leírtakkal (olvassuk el!). Újabban több gazdaságban bevett szokás lett, hogy a kétnyaras halakat ősszel nem válogatják szét. Majd tavasszal ráérünk! - mondogatják. Legyünk tisztában vele: ha az őszi lehalászási munkákat jól szervezzük, akkor ősszel van elég idő a halak faj- és méretszerinti válogatására. Téved az, aki a tavaszt a „ráérés” időszakaként értelmezi. Az őszi halászat idején a halakat fajonként szét kell válogatni. Biztonságosan nem telelhet együtt a ponty a busákkal, amurral, harcsával. Van olyan téli feladat (pl. malachitzölddel való fürdetés), amikor figyelembe kell venni a faji különbségeket, s csak úgy lehetséges „célzott” műveletet végrehajtani, ha egyetlen halfajt irányzunk meg. 4.2.6 Teleltetés A teleltetés általános elveit a 8. fejezetben mutatjuk be. Itt csak olyan mélységig foglalkozunk a teleltetéssel, amilyen feladatok a növendék halakkal kapcsolatosak. A növendékhalaknál — hasonlóan az ivadékhoz - egy-egy telelőbe sokkal több „kopoltyú” kerül be, mint az étkezési korosztálynál. Bár kevesebb a tárolt haltömeg, a telelővíz terhelése nagy. Az oxigénhiány könnyen kialakulhat, ha a befolyó eldugul, a táplálóvíz elapad. A telelői vízfolyást éjjel-nappal, naponként több alkalommal ellenőrizni kell. Ha befagyott a víz, heti két-három alkalommal az oxigént is vizsgálni kell. Ne feledkezzünk el a halegészségügyi ellenőrzésekről sem. A paraziták elterjedésének veszélye nagy. Jól telelő állománynál előírás a kéthetenként állományszemle (dobóhálóval végezzük). A telelés jó kivitelezése garantálja az étkezési halnevelés sikerét, kudarca viszont veszélyezteti azt. 94
