Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása
stádium időtartalma fajonként eltérő, mely napfok értékkel szintén kifejezhető. Végére a hiányzó vagy hiányosan fejlett szervei többé - kevésbé kialakulnak. Ez a szakasz azzal ér véget, hogy a kishal az úszóhólyagját levegővel feltölti, tehát ettől a pillanattól kezdve önálló mozgásra képes, és a vízből felveszi az első táplálékát, mely természetes körülmények között legtöbb faj esetében kerekesféreg. A táplálkozó lárvaszakasz kb. 3 - 4 hetes korban ér véget. Ezen időszakon belül a szervek teljes mértékben kifejlődnek, vagyis a fiatal hal minden tulajdonságában a szülőkre hasonlít, és ebben az időszakban fokozatosan áttér a fajra jellemző táplálkozási formára. frissen kelt lárva 5-8 mm előnevelt ivadék 20-30 mm (1 hónapos)\ táplálkozó lárva 8-10 mm (zsenge ivadék) 3.2 A ponty szaporítása 3.2.1 Anyahalak tartása Hazai gyakorlat szerint igen sok halgazdaságban az anyaállomány tartására nem fordítanak megfelelő figyelmet, hanem azokat a nyár folyamán pl. piaci állománnyal tartják közös tóban. Ez a gyakorlat nem jó, mert így az anyák különböző betegségekkel vagy parazitákkal fertőződhetnek, és ezen kívül az ivartermék kialakulásához szükséges nagymennyiségű fehérjéhez sem jutnak hozzá. Az anyaállományt tehát célszerű kisebb 5-10 ha-os, megfelelő vízmélységű, könnyen halászható tavakban tartani. Ezekbe a tavakba - az anyahalak nagyságától függően hektáronként, mintegy 100-300 db anyát helyezhetünk ki, melyeket kihelyezés előtt parazitamentesítő fürdetésben kell részesíteni. A népesítés kiegészíthető 100-200 növendéksüllő vagy harcsa kihelyezésével, az esetleges sarjúivadék és a tóba kerülő gyomhalak elpusztítása érdekében. 73 20. ábra: A hallárva fejlődése
