Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

2. Műszaki alapismeretek

Kiadagoló berendezések: Nagyobb, legalább 10-20 ha-nál nagyobb tavaknál célszerű a ,J(ESZEG” önürítős csónak alkalmazása. Ezek a csónakok 1-2-4 és 6 tonnás változatban készülnek. Farmotorral és légkamrával van ellátva, a takarmány kiszórását egy személy végzi. A csónak alján, annak hossztengelyében egy pillangószelepre emlékeztető nyílás van. Megnyitása esetén a csónakban lévő takarmányt a víz mossa ki. A kisebb méretű elő- és ivadéknevelő tavaknál előnyösen alkalmazhatók a különböző rendszerű önetetők.

Keveréktakarmányok előállítása: Kisebb üzemekben kézi keveréssel, esetleg betonkeverő gépek segítségével történik.

2.3.8 A madarak elleni védelem berendezései

A védelem lehet passzív, vagy aktív. Passzív védelemről akkor beszélünk, ha olyan eszközöket használunk, melyek megakadályozzák, hogy a madarak a halállományhoz férjenek. Ezek lehetnek, pl. kifeszítelt hálók, vagy a hagyományos etetőkarók helyett célszerű az úszó jelzőbója alkalmazása. Az aktív eszközök hang- , vagy fényimpulzusokkal riasztják el a madarakat. Nálunk karbiddal, illetve újabban gázzal üzemeltethető berendezések kaphatók. Mind a kéttípusú berendezés detonáció sűrűsége programozható. Sajnos ezt az erős hanghatást a madarak hamar megszokják. A készülékek hatékonysága valamelyest fokozható azzal, hogy a készülék telepítési helyét, és a detonációk közötti időt gyakran változtatjuk.

Külföldön olyan pirotechnikai eszközöket is használnak, melyek a rakétához hasonlóan, erős fény, illetve hanghatással riasztják el a madarakat. A „lézerpuska” különösen a hajnali és esti szürkületben több kilométer távolságból is hatékonyan riaszt.

70