Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
2. Műszaki alapismeretek
2.1.2.5 Árapasztók Az árapasztó kifejezetten dombvidéki halastavak vagy víztározók speciális műtárgya. Szerepük az, hogy nyári záporok után a felesleges vizet (árvizet) elvezessék szinte automatikusan úgy, hogy a halastó üzemi vízszintje ne csökkenjen és a tó töltése se károsodjon. Több méter széles földből, kőből vagy betonból készült létesítmény, amelynek a küszöbszintje a tó üzemi vízszintjével azonos. Méretezését pontos számításokkal kell meghatározni. 2.1.2.6 Szivattyútelepek Időszakos (provizórikus) szivattyútelepek: Időszakos létesítmény. Külön épületet (szivattyúházat) nem létesítenek, hanem a megfelelő teljesítményű szivattyút a csatorna vagy tó partjára telepítik. A szivattyú telepítése előtt célszerű a terepet elegyengetni, sóderral vagy salakkal való borítását elvégezni, hogy a víz olajjal történő szennyezését megelőzzük, illetve csökkentsük. Állandó jellegű szivattyútelepek: A szivattyú és a meghajtómotor élettartalma nagymértékben növelhető, ha a berendezést egy olcsó, házi kivitelezésű épületbe telepítik. A szívócső részére vasbetonból készült függőleges aknát létesítenek, amelynek a csatorna felőli oldalát ráccsal kell elzárni, nehogy a durvább hordalék (kavics, fa stb.) károsodást ne okozzon a szivattyúba. Az akna fölé épített gépház biztosítja, hogy a szivattyúkat, motorokat az időjárási viszonyoktól függetlenül biztonságosan üzemeltessék. Ha a nyomócsőből eséssel érkezik a víz a táplálócsatomába, akkor felszerelhető egy haltörő rács, így megakadályozható a gyomhalak tórendszerbe való jutásása. 54 12. ábra: Árapasztó
