Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

1. Halastó-művelési alapismeretek

között változik, a kisebbek mikroszkopikus nagyságúak, a nagyobbak akár 10 elit­esek is lehetnek. A parazita életmódot folytató fajok növényeket és minden gerinc­telen és gerinces állatot károsíthatnak. Buzogányfejű férgek: Kivétel nélkül parazita életmódot folytató fajok, ennek következtében a szervezetük nagymértékben leegyszerűsödött. Váltivarú állatok, többszöri átalakulással szaporodnak, köztigazdáik rendszerint valamelyik ízeltlábú állat. Legtöbbje gerinces állat (pl. a hal) bélrendszerében élősködik. Megtelepedé­sét a buzogányra emlékeztető fején lévő számos kapaszkodóhorog segíti. Villásférgek Szabad szemmel alig, esetleg csak mikroszkóppal látható állatok. Testük töm­lőszerű, háti-hasi irányban enyhén lapítottak. Farki végükön csaknem mindig vil­laszerű függeléket viselnek. Kerekesférgek: Igen elterjed fajok, mintegy 1500 ismert képviselőjük van. Többségük nem éri el az 1 min-es nagyságot, de a nagyobbak mérete is legfeljebb 3 mm lehet. Testük alakja igen változatos. Többségük főleg az édesvizekben sza­badon él. Táplálékuk egysejtű moszatokból, baktériumokból és egysejtű csillósok- ból tevődik össze. A kerekesférgek nagy jelentősége abban nyilvánul meg, hogy méretüknél fogva legtöbb hazai halfajunk ivadékának legelső és legfontosabb élő természetes táplálékszervezete. Gyűrűsférgek A testük szelvényezett és általában erősen megnyúlt, nagyságuk néhány milli­méter és deciméter között változik. A vízben élő fajok légzőszerve általában kopol­tyú, aminek hiányában az állat bőrlégzést folytat. A vízben élő fajok iszapban, szerves törmelékben, növényeken, kövek alján stb. találhatók. Táplálkozásuk változatos. Többségük szerves törmeléket fogyaszt, de néhány parazita életmódot folytató képviselőjük is ismert. Mindenféle vízben, még az erősen szennyezett vizekben is előfordulnak, éppen ezért a fenékről táplálkozó halaknak - mint pl. compó és a ponty - fontos táplálékai lehetnek. Ezek közül legismertebb faj a Tubifex tubifex, melyet az akvaristák is szívesen gyűjtenek, mert teljes értékű élő haltáplálék. A szárazföldiek közül említésre méltó még a giliszta­félék családja, melynek több mint 50 faji képviselője van. A parazita életmódot folytató fajoknak több hazai képviselője ismert, és szinte valamennyien vérszívó paraziták. A fajok egy része csak a táplálkozás ideje alatt tartózkodik a gazdaállaton (főleg halon és békán). A testvégeken jól fejlett tapadó- korong látható, melyben erős izomzat van. A tapadókorong segítségével kapaszko­dik meg a gazdaállat testén. Vizeinkben legismertebb fajok közé tartozik az orvosi pióca, mely testén a színezetek és rajzolatok eléggé változatosak. A lópióca mére­te az előzőnél lényegesen nagyobb, teste kevésbé mintázott és a színe egyszínű bar­nás. Azon kevés fajokhoz tartozik, melyek nem vérszívók, hanem ragadozók. A halpióca néhány cm-es nagyságú időszakos vérszívó parazitája a halaknak és a két- éltűeknek. Jelentős szerepe van a fertőző megbetegedések terjesztésében is. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom