Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

10. Halegészégügyi ismeretek

cm nagyságúak is lehetnek. A kiszélesesedő feji végén a szegfű szirmaira emlékeztető kidudorodások vannak.

Kórfejlődés: a fejlődéséhez köztigazdát igényel. A petét a fertőzött hal üríti. A kikelt lárva a csővájóféreg (Tubifex tubifex) szervezetébe kerül, és ott éri el a fertőzőképes stádiumot. A köztigazda elfogyasztása után a bél elülső szakaszában megtelepszik, és itt válik ivaréretté. A férgek petét csak a tavaszi időszakban ürítenek, és peterakás után a férgek zöme kiürül a hal szervezetéből. Ezért nyári és őszi hónapokban inkább csak fiatal egyedek észlelhetők a bélrendszerben.

A betegség kártétele tápanyagelvonásban és a bélnyálkahártya roncsolásában nyilvánul meg. Tömeges fertőzés esetén az ivadéknál, vagy növendékhalnál elhullás is létrejöhet.

42. ábra: Khawia sinensis fejlődésmenete

Tünetek: jellemző tünet alig van. A halak gyengén fejlődnek, soványak, nem megfelelően táplálkoznak. A betegség pontos azonosítása boncolással történik.

Megelőzés: a tó kifagyasztásával, kiszárításával és fertőtlenítésével a köztigazda tubifex megsemmisíthető.

Gyógykezelés: a hal belében élősködő parazitát devermin tartalmú gyógy táp etetésével lehet elpusztítani.

10.2.4.7 Bothriocephalosis

Kórokozó: a Bothriocephalus gowkongensis ízelttestű galandféreg a növényevő halak telepítésekor került be a vizeinkbe. Valamennyi pontyfélét képes károsítani, de leginkább a pontyot és az amurt veszélyezteti. Elvékonyodó nyakán a szív alakú fej található, a testhosszúsága elérheti a 15-20 cm-t is.

190