Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
10. Halegészégügyi ismeretek
10.2.4.2 Gyrodactylosis Kórokozó: a parazitás bántalmat különböző Gyrodactylus fajok okozzák, melyek áttetszők és 1 mm-nél kisebbek. Elevenszülő. Alakja, külleme a Dactylogyrus fajokéra emlékeztet, de a feji végükön nincsenek pigmentes szemfoltok. Kórfejlődés: Magyarországon csak a pontyokon előforduló fajoknak van gazdasági jelentősége. Egyes fajok csak a kopoltyűn, más fajok a kopoltyűn és a testfelületen egyaránt megtelepednek. Tünetek: a kopoltyűn megtelepedő fajoknál a tünetek hasonlóak a kopoltyúfér- gesség tüneteivel. A testen megtelepedő fajok esetében a pontyok bőre szürkés, bőséges nyálka és elhalt hámsejtek tömegéből álló lepel borítja. Megelőzés és gyógykezelés: a kopoltyúférgességnél leírtakkal megegyező. 10.2.4.3 Vérmételykór A véredényrendszerben élősködő Sanguinicola csoportba tartozó, átalakulással fejlődő mételyek okozzák. Köztigazda egy vízben élő csigafaj. A megtelepedés leggyakoribb helye a kopoltyú és a vese érrendszere. A kártétel abban nyilvánul meg, hogy a parazita eltörni a vérereket, így helyi vérpangások jönnek létre. Kopoltyútípusú megbetegedéskor a tünetek más kopoltyúkárosodáshoz hasonlíthatók. Vesetípusú megbetegedés esetén viszont a különböző testüregekben nagy- mennyiségű vizenyő halmozódik fel. A pontos kórhatározás rendszerint szak-állatorvosi feladat, mivel a tünetek más megbetegedések tüneteihez nagymértékben hasonlítanak. A védekezés egyedüli módja a köztigazdaként jelenlévő csigák gyérítésén, irtásán alapszik. 10.2.4.4 Diplostomosis Tógazdaságokban és természetesvizeken is egyaránt előforduló megbetegedés. Látáscsökkenést, súlyosabb esetben vakságot okozhat. A betegségre valamennyi hal fogékony, de leginkább a növényevő halakat károsítja. Kórokozó: a Diplostomum spathaceum nevű métely lárvái. A métely végleges gazdája a beteg halat fogyasztó vízimadár. A bélsárral vízbehullott petékből kikelt lárva először a vízicsigákban fejlődik ki, majd egy bizonyos fejlődési szakasz elérése után a csigát elhagyva, úszva keresi fel a halat, befurakodik a hal bőrébe és a szemgolyó irányába vándorol. Kórfejlődés: főleg erős invázió esetén még a tünetek kialakulása előtt a vándorló lárvák életfontosságú szerveket roncsolhatnak el, ami a beteg hal pusztulását eredményezi. Gyakoribb eset azonban az, hogy a vándorló lárvák eljutnak a szemlencsébe. Roncsoló tevékenységük miatt a szemlencse elhomályosodik, és a hal elveszti a látását. 188
