Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

Ha a dobóhálóval nem tudunk elegendő számú pontyot kifogni, a kerítőhálós módszer jön szóba (pl. a termésbecslő próbahalászatot csak így érdemes végezni, mert ezzel más halfajokat is meg tudunk fogni).

6.5.3.4 A próbahalászat helyszíni munkái

Első helyen áll a halak egészségi ellenőrzése, melynek során a kifogott állományt több szempont szerint vizsgáljuk meg. Ezek a következők:

> Figyeljük meg a halak testszínéi, mozgását, „pattogását”, a testhossz és a testmagasság viszonyát (profilindexét), teltségét, azaz az összbenyomást alakítsunk ki elsőként. (Tájegységenként, tavanként olyan mértékű környezeti különbséget jelenít meg a ponty a színével és a viselkedésével, hogy szoktatnunk kell hozzá a szemünket.)

> Egyenként vegyük kézbe a halakat, tüzetesen vizsgáljuk meg a bőr felszínét, a pikkelyeket, nézzünk be a kopoltyúfedő alá, az úszókat napfény felé fordítva, áteső fényben vizsgáljuk. A bőr fényes csillogása, normális síkossága, nyálkássága rendszerint jó belső fizikumra utal. Ha a pikkelyek feszesen ülnek és sérülések a bőrön nincsenek (a korábbi sebesülések meggyógyultak), az úszókon nem látunk véres beszűrődéseket, roncsolódásokat, foszlányokat, nagyon jó állapotot jelent. Figyeljük meg a bőrön található parazitákat vagy a szívási nyomaikat (számoljuk meg a tetveket, piócákat stb.). Nézzük át az úszókat. Az úszók hártyáiban az élősködőket (pl. a darakórt, a Myxobolus cisztáit) és a bevérzéseket figyeljük meg.

'r Vizsgáljuk meg a kopoltyúkat. Színük, épségük nagyon fontos jelzést ad. Látunk-e elváltozást, penészt, elhalási felületeket, kimaródásokat, parazitákat?

>- A szem sokat elárul a halról. Figyeljük meg a szemreflexet, hogyan működik. Nézzük meg, nincs-e a szemben bevérzés, duzzadás, vizenyő, kóros elváltozás, féreg (pl. Diplostomum-lárvák).

’r- Boncoljunk fel az elsőként kifogott halakból néhányat. Figyeljük meg a hasi szervek színét, szöveti állapotát. A testüregben ne legyen vizenyős duzzanat, véres-savós beszűrődés. A máj legyen egyöntetűen barnásvörös, ne legyenek rajta foltok, sárgás kivilágosodások vagy sötét vérömlenyek. A nem táplálkozó ponty epehólyagja epeváladéktól feszül, sötétzöld, a táplálkozó pontyé kevéssé feszes. A belet hasítsuk fel hosszában, vizsgáljuk meg a tartalmát, főként azt, hogy élnek-e benne bélférgek. Az úszóhólyag legyen tiszta, rajta ne legyen semmiféle véres beszűrődés, főként sárgás savós-véres folyadék, mert ez heveny úszóhólyag-gyulladást jelez.

Ha valamilyen rendellenességre, főként betegségre gyanakszunk, feltétlenül szóljunk állatorvosnak vagy ehhez értő szakembernek! Igen nagy a kockázata annak, ha a betegséget letagadjuk, elhallgatjuk. Ugyancsak hibás ismeretekre vall, ha semmit sem teszünk, mert úgy gondoljuk, hogy előbb-utóbb magától is rendbejön,