Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
A gyakorlatban a környezeti tényezők és a halak szervezetére gyakorolt hatások összehangolása végett a tenyészidőt öt, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztjuk, a takarmányozási feladatokat ezeknek a szakaszoknak a „határvonalain” belül tárgyaljuk. 1. szakasz: A kihelyezéstől május közepéig tart. Ebben az időszakban a víz fokozatosan felmelegedik és május közepére 17-20 °C is lehet. Halaink fokozatosan hozzászoknak a tavi környezethez. A tavat élőhelyükként fogadják el. A tavi élethez való hozzászokás időszakában, a halak szervezetében életfontosságú belső változások is végbemennek. A halak „felhangolódnak” a testgyarapodásra, a szaporodásra (pl. megnő az enzimaktivitás, nő a vörösvérsejtek száma, élénkül a hormonaktivitás, beérlelik ivartennékeiket). Halaink a kikelet idején a tél után vannak, kondíciójuk viszonylag gyenge, testi tartalékaikat nagyrészt felélték. Amennyiben a zsírdepók a teleltetés során kimerültek, a szervizsír-tartalékaikat apasztva jutnak csak el a tavaszig. Ilyenkor igen nehézkesen megy a tavaszi átállás, a tavi életfeltételekhez való alkalmazkodás. Az elmúlt két évtizedben általános tógazdasági gyakorlattá vált a nagy darabszámú kihelyezés, ennek következményeként a gyengébb őszi teleltetési kondíció. A pontyok kiszolgáltatottabbak lettek, mint valaha, ezért fokozottabban igénylik a kora tavaszi segítséget. Amikor a víz hőmérséklete eléri az 5-7 °C-t, el kell kezdeni a pontyok etetéséi. Hogy ezt megtehessük, fel kell készülnünk a takarmányozásra. Ki kell tűznünk az etetőhelyeket; kis, 5 ha alatti tavakon 3—4, közepes méretű, 5-50 ha-os tavakon 2-3, nagy, 50-250 ha-os tavakon 1-2 etetőhelyet jelölünk ki hektáronként. Magtár 33. ábra: A takarmányozás folyamata a magtártól a halastóig Az etetőhelyeket hagyományosan „kikarózzuk”, azaz vesszők, vékony karók lefűzésével jelöljük meg. Ennek hátránya, hogy a gémek és sirályok szívesen szállnak a karókra, s e leshelyekről eredményesen halásznak. Több gazdaságban kis, műanyag labdát, hálóparát (hálóúszót) poliamid zsineggel egy téglához erősítenek; ezekre a madarak rászállni nem tudnak, ám az etetőhelyeket éppen olyan pontosan jelzik, mint a karók. 147
