Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
Zöldtrágyázás Hazánkban csak kivételesen alkalmazzák és egy-egy gazdaságon belül is nagyon korlátozottan. A zöld növényzet kettős hatást fejt ki: a tóiszapot a gyökérzet átjárja, a felhalmozódott szerves anyagokat „kiszívja” az iszaprészek közül, a talajt szemcsézetté teszi, átszellőzteti, és friss szerves anyaggal gazdagítja. Az árasztás után a növényzet zöld részei a víz tápanyagaivá válnak, és így közvetlenül hatnak a vízre. A még zöldellő növények elbomlása fokozatos. A levél és szárrészek, bár eltérő ütemben bomlanak, folyamatosan táplálják a víz egysejtű lényeit (pl. az ázalékállatokat). Az egymásra épülő tápláléklánc végén a halak dús és változatos élelemhez jutnak. A zöldtrágyázásnak két formája van: > A tóban termesztett növényzettel. A lecsapolt tófeneket, tóiszapot ősszel bevetik valamilyen gabonamaggal, rendszerint rozzsal, majd tavasszal a dús zöldállományt elárasztják. Igen jó ívató, ivadék-előnevelő környezetet teremt. Néha a növényzet egy részét beszántják az iszapba (legfeljebb a zöld 50%-át szabad az iszapba beszántani). > A növényzetet szántóföldön termelik, majd az elárasztott tóba viszik. A frissen kaszált gabonafélék sokáig, több napon át is lebegnek (üreges száruk miatt), és úszó halmaik a zsengeivadéknak jó búvóhelyet, rejtőzködést adnak. Kiváló zöldtrágya-forrást jelenthet a halastavak töltése, vagy a tóra lejtő domborzat is, ha az itt termő növényzetet lekaszáljuk, és a tóba behordjuk. A zöldtrágyázás eredményeként 20-30 kg növényzet után lehet 1 kg ponty szaporulatot várni. Ajánlott adagja 3-5 ti ha. A zöldtrágyázásnak, főként akkor, ha a növényeket termesztették a tóban, a szárazon tartással és a talajműveléssel járulékos vagy közvetett hatásuk is lesz (pl. parazitamentesség, a méreganyagok kiszellőznek az iszapból). Az amur kihelyezésével jelentős zöldtrágya-hatás biztosítható. Az amur megszabadítja tavainkat a káros zöld növényektől. E halak „tókasza” munkája folyamatos trágyázást ad, végső soron halhús lesz a hínárból, nádból. Amikor pedig kifogy a tavunkból a növényzet, a töltéseken termő fűfélék, a szántóföldekről behordott zöldtakarmány folyamatosan fenntartja a tápanyagok pótlódását. Szennyvíz-trágyázás, trágyalé A kommunális (lakossági) szennyvizekben igen sok a szerves anyag. Egykor igen eredményesen hasznosították a tógazdaságok, ma a háztartási vegyi anyagok a tavi felhasználást veszélyessé tehetik, ezért csak vegyvizsgálattal megerősített alkalmasság után használjuk. Az iparszerű állattenyésztő telepeken nagy mennyiségben keletkezik trágyaléx ez az ásványi anyagokban gazdag tápanyagforrás. A trágyalé sűrűsége nagyobb a víznél, ezért ahova közvetlenül befolyatják, könnyen a víz alá rétegeződik, és oxi120
