Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

részek szinte azonnal, a beszólás pillanatában a bakteriális lebontás fázisába jutnak.

> A trágya a víztérben egyenletesen oszlik el, ezért a beszórt mennyiség az egész tóterületen kifejti hatását.

> Ha a trágyaszórást délelőtt, 9-11 óra között végzik (ez az ajánlott megoldás), akkor estig a trágya lebomlik. A trágya bakteriális lebontása garantáltan oxigén jelenlétében folyik, a felszabaduló tápanyagok a legjobb minőségűek, oxigénhiányt még véletlenül sem okoznak (sok esetben a trágyaszórás oxigénhiányt szüntetett meg!).

> Az iszap szerves anyagokban való túltelítődése minimális, az iszap felületére leülepedő apró trágyarészek a bentoszt táplálják.

> A sertéstrágya szuperfoszfáttal keverve együtt érlelhető; az érlelés során a foszfor szerves kötésbe megy és így jobb, teljesebb trágyahatás keletkezik.

1 kg természetes hozamhoz a széntrágyázási módszerrel 10-15 kg sertéstrágyát

A trágya évközi felhasználását a következő havi eloszlásban végezhetjük:

IV. hónapban 15-25%

V. hónapban 15-30%

VI. hónapban 20-25%

VII. hónapban 10-15%

VIII. hónapban 10-15% (kivételes esetben)

IX. hónapban 0-5% (igen ritkán)

számítunk.

a Eredeti természetes

hozam

m Szerves trágya hozama

□ Műtrágya hozama

□ Zöldtrágya hozama

■ Nyaraltatás, teleltetés

■ Kiegészítő takarmány

Meszezés

31. Ábra: A tó hozamnövelésének lehetőségei

118