Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

6.1.2 A kihelyezés A kihelyezés a halak tóba helyezésének a művelete. Ezzel rokon fogalom a tele­pítés, de ezt csak a természetes vízi halállomány vízbe helyezésekor használjuk. A betelepítést az idegen halfajok behozatalával, honosításával kapcsolatban mondjuk. A kihelyezésnek két főidejét különböztetjük meg, az őszit és a tavaszit. Mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai. Azt, hogy melyik állományt helyezzük ki ősszel, és melyiket teleltetjük tóban vagy telelőben, gondosan kell mérlegelni. 6.1.2.1 Az őszi kihelyezés Az őszi (olykor nyárvégi) kihelyezés előnyeit főként a pontyivadéknál figyelték meg. Ezek között említhető, hogy a további tenyésztésre (nyújtásra) áthelyezett ivadék csak egyetlen lehalászáson esik át, így a sérülések, szervezeti károsodások száma kisebb. Előnyt jelent, hogy a halállomány a tóban még tovább táplálkozhat, jobban felkészülhet a tél idejére, jól vermel és kicsi lesz az apadója. Tavasszal pe­dig a természet „ébreszti”, így a tavi viszonyokhoz könnyen alkalmazkodni tud. Az őszi kihelyezés hátránya, hogy ezután a halainkkal semmiféle további köz­vetlen kapcsolatunk a következő évi takarmányozásig nem lesz. Ha sorsukba be kell avatkoznunk, csak nagyon korlátozottan tehetjük. Éppen ezért az őszi kihelye­zés igen gondos előkészületeket kíván. Ezek a következők: > Tisztázni kell, hogy az iszapgázok felszabadulási hajlama kicsi-e, vagy nincs is ilyen. Ha ennek ellenkezőjét észleljük, a tóban ne teleltessünk, télen hagy­juk szárazon. > Igyekezzünk tartalékvíz, vízátfolyás lehetőségét megteremteni. Ez pl. völ­gyzárógátas tavaknál történhet egy felsőbb tóból, másutt szivattyúval, eset­leg visszaforgatási módszerrel (recirkulációval). > Mérjük fel halállományunk általános állapotát. Csak egészséges halakat te­gyünk ki ősszel. A parazitás, beteg, kondíciójában hiányos vagy leromlott ál­lomány a tóban sem telel jól. Az ilyeneknek jobb, ha szem előtt vannak, te­hát telelőben a helyük! Ősszel csak homogén vagy válogatással egyöntetűvé tett állományt helyezzünk ki. Ha nem így járunk el, tavasszal csak nagyon sokára kapunk képet az áttelelés sikeréről, esetleges gondjairól. Őszi kihelyezéskor a halkezelés kíméletes végrehajtása fokozott figyelmet kí­ván. A megsérült halak vagy elpusztulnak, vagy ha nem, a kórokozók elszaporodá­sának kiváló alanyai lesznek, s ennek nyomán tavaszra olyan mértékű parazitásság léphet fel, ami a teljes tavi állomány legyengítője, járványos megbetegedések ki­váltója lesz. Helytelen gyakorlat, ha az őszi kihelyezés szakszerűtlen halkezelését, a durva bánásmódot biztonsági többlet ráhelyezésével óhajtják kivédeni. Ezzel a módszer­110

Next

/
Oldalképek
Tartalom