Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)

Poloskák – Heteroptera

POLOSKÁK - HETEROPTERA Fenyérpoloska Hebridae Vízenjáró poloska Mesoveliidae Víztaposó poloska Vdiidae A poloskák rendjének számos képviselője él a vízfelszínen és a víz alatti világban. A szárazföldi poloskákkal ellentétben, ahol igen jelentős a növényevő poloskák részaránya, a vízi világot a búvárpoloskák kivételével ragadozó fajok népesítik be. A poloskák posztembrionális, azaz a petéből való kibújás utáni fejlődése a kifejlés. Ez az átalakulási forma a kifejlett állathoz igen hasonló lárvaalakokkal jellemezhető, amelyek táplálkozá­sukban és testfelépítésükben is szinte megszólalásig hasonlíta­nak az imágóhoz. Vannak azonban bizonyos szervek, mint például a szárny és egyes fajoknál a légzőcső (pl. víziskorpió), amely a lárváknál még hiányzik vagy csökevényes. A poloskalárvák ötszöri ved- lés után érik el a kifejlett állapotot. A poloskák közös jellegzetessége a szúró-szívó szájszerv vagy szipóka, amely folyékony táplálék felvételére módosult. A víz alatt élő poloskák csápja rövid, nehezen észrevehető. A polos­kák látása igen jó, fejükön nagy összetett szemek vannak. A hátoldaluk jellegzetes rajzolatot mutat, amit a tor kitinkép­ződményei és függelékei alakítanak ki. Az első torszelvényt fedő pajzs részben befedi a második szelvényt is, ahonnan a há­romszög alakú pajzsocska nyúlik a szárnyak közé. A második torszelvényről eredő elülső pár szárny úgynevezett félfedőkből áll. A félfedő egy olyan szárny, amelynek töve bőr­szerű, míg a csúcsi része hártyás. Az egymáson fekvő félfedők alakítják ki a poloskák jellegzetes számymintázatát. Ezek alatt összehajtogatva helyezkednek el a repülés szervei, a hártyás szárnyak. A fenyérpoloskák (Hebridae) 2 mm-nél kisebb, barnás szí­nű rovarok. A szárnnyal rendelkező vagy szárnyatlan állatok csápja 5 ízből áll. A vízhez kötődő állatok a patakparti vagy a lápszemeket kísérő tőzeg- és más mohapárnákban a leggya­koribbak. A vízenjáró poloskák (Mesoveliidae) (213/12.) legfeljebb 3,5 mm-es, sötéten csíkozott, zöldes színű poloskák. A többnyire szárnyatlan állatok csápja 4 ízű. Általában az állóvizek felszí­nén úszó vízinövényeken találhatunk rájuk. A molnárkákhoz hasonló életmódot folytatnak a legfeljebb 8 mm-es testhosszúságot elérő víztaposó poloskák (Veliidae) (201/1., 211/10-11.). Ezek az állatok áramló vizek csendes öb­leiben élnek. A molnárkáktól eltérően lábpárjaik nagyjából egy­forma távolságra erednek egymástól. A víztaposó poloskák családján belül megkülönböztetjük a Microvelia nemet (201/2.). Ide szárnyatlan, legfeljebb 2,5 mm-es apró rovarok tartoznak. Ezek is a vízfelszínen élnek, ahol vízi ugróvillásokat, a vízfel­színbe ragadt levéltetveket zsákmányolnak. Az elpusztult na­gyobb rovarokból is szívogatnak. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom