Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)

Szitakötők – Odonata

SZITAKÖTŐK - ODONATA Hegyi szitakötő lárvája Cordulegasteridae Laposhasú acsa lárvája Libellula depressa Fémes acsa lárvája Corduliidae A hegyi szitakötők (Cordulegasteridae) lárvái (181/7.) kar­csú, enyhén lapított testű, legfeljebb 42 mm testhosszúságú álla­tok. Finom szőrzettel borított testüket a folyami szitakötőkhöz hasonlóan többnyire törmelék borítja. A gyors folyású patakokban és folyókban élő lárvák apró szeme kissé oldalra nyúlik ki. A fogóálarcuk domború, sisakszerű szerv. Az álarc oldallemezeinek belső peremén nagy, szabálytalan fo­gak sorakoznak. A lárva hátulsó lábai viszonylag rövidek, ki­nyújtva nem érik el a testvéget. A laposhasú acsák (Libellulidae) lárvái (189/17-18.) álló- és lassú folyású vizekben, az aljzaton élnek. Kinyújtott hátulsó lá­baik elérik a potrohvéget. Sisakálarcuk oldallemezeinek peremén szabályos fogak talál­hatók, amelyek magassága kisebb, mint a szélessége. A fémes acsa (Corduliidae) lárvái állóvizek lakói. Az aljzaton élő állatok sárgás testét sötétbarna sávok díszítik. A hosszabb csápokkal rendelkező lárvák álarca domború, sisakszerü szerv, amely teljesen beborítja a fej elülső részét. Az álarc fogai szélesek és magasak, szélességük megközelítő­leg egyenlő a magasságukkal. Csápok Összetett szem 1. torszelvény 1. Ízelt láb Álltő Véghorog Oldallemez Száj szerv Alsó ajak Acsalárva (Aeschna) fogóálarca Hegyi szitakötő Cordulegasteridae Fémes acsa Corduliidae Laposhasú acsa Libellulidae Szitakötőlárvák alsó ajkából kialakult fogóálarcok alulnézete 180 Áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom