Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Szitakötők – Odonata
SZITAKÖTŐK - ODONATA Hegyi szitakötő lárvája Cordulegasteridae Laposhasú acsa lárvája Libellula depressa Fémes acsa lárvája Corduliidae A hegyi szitakötők (Cordulegasteridae) lárvái (181/7.) karcsú, enyhén lapított testű, legfeljebb 42 mm testhosszúságú állatok. Finom szőrzettel borított testüket a folyami szitakötőkhöz hasonlóan többnyire törmelék borítja. A gyors folyású patakokban és folyókban élő lárvák apró szeme kissé oldalra nyúlik ki. A fogóálarcuk domború, sisakszerű szerv. Az álarc oldallemezeinek belső peremén nagy, szabálytalan fogak sorakoznak. A lárva hátulsó lábai viszonylag rövidek, kinyújtva nem érik el a testvéget. A laposhasú acsák (Libellulidae) lárvái (189/17-18.) álló- és lassú folyású vizekben, az aljzaton élnek. Kinyújtott hátulsó lábaik elérik a potrohvéget. Sisakálarcuk oldallemezeinek peremén szabályos fogak találhatók, amelyek magassága kisebb, mint a szélessége. A fémes acsa (Corduliidae) lárvái állóvizek lakói. Az aljzaton élő állatok sárgás testét sötétbarna sávok díszítik. A hosszabb csápokkal rendelkező lárvák álarca domború, sisakszerü szerv, amely teljesen beborítja a fej elülső részét. Az álarc fogai szélesek és magasak, szélességük megközelítőleg egyenlő a magasságukkal. Csápok Összetett szem 1. torszelvény 1. Ízelt láb Álltő Véghorog Oldallemez Száj szerv Alsó ajak Acsalárva (Aeschna) fogóálarca Hegyi szitakötő Cordulegasteridae Fémes acsa Corduliidae Laposhasú acsa Libellulidae Szitakötőlárvák alsó ajkából kialakult fogóálarcok alulnézete 180 Áll
