Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Kérészek – Ephemeroptera
KÉRÉSZEK - EPHEMEROPTERA Folyamvirág lárvája Potamanthus latens Denevérszárnyú kérész lárvája Oligoneuriidae A dunavirágfélék (Polymitarcyidae) családjának egyetlen faja él hazánkban a dunavirág (Ephoron virgo). A folyók üledékében élő lárva erőteljesen hasonlít a tarka kérészek lárváihoz, de azoknál kisebb, legfeljebb 15 mm-es, és rágóinak hegye nem kifelé, hanem a test középvonala felé hajlik (159/7., 165/14.). Magyarországon a Dunában, a Tiszában, az Ipolyban, a Bodrogban és a Sajóban sikerült a lárváit megtalálni. A két fartoldalékkal rendelkező imágók július végén és augusztusban rajzanak. A folyamvirágfélék (Potamanthidae) családjának egyetlen képviselője él Európában, a folyamvirág (Potamanthus luteus). A lárva némiképp hasonlít a tarka kérészek lárváihoz, de a 18 mm-es állat rágói felülnézetből nem láthatók, és trachea- kopoltyúik sem hajlanak a hátoldalra, hanem oldalt állnak. A folyamvirág lárvái kisebb (Hemád, Sajó, Ipoly) és nagyobb folyók (Duna, Tisza) partközeli részein élnek a kövek és a detritusz között. A törpekérészek (Caenidae) családjába zömök testű rovarok tartoznak. A lárvák aprók, testhosszuk nem haladja meg a 9 mm-t. A tracheakopoltyúik közül az első pár apró, alig észrevehető. Ezzel szemben a második pár igen nagy, elfedi az összes további légzőszervet (167/17.). A törpekérészlárvák testét szinte mindig iszapszemcsék és finom törmelék borítja. Az elevenszülő kérészhez hasonlóan egyes fajaik állóvízben élnek, és a kifejlett rovaroknak csak egy pár szárnya van. A Neoephemeridae családnak eddig egyetlen faját (Neoephemera maxima) sikerült megtalálni Magyarországon, a Rábában, 1997-ben. A tiszta, áramló vizet kedvelő lárvák többnyire a víz alatti fatuskókon kapaszkodnak. A lárva 2-5. tracheakopoltyú-párjainak lemezei duplák. A kopoltyúlemez belső oldalához hosszúkás rojtos lemez kapcsolódik. Az Isonychiidae családnak egyetlen faja (Isonychia ignota) él hazánkban, a Rábában (157/4., 169/18-19.). A lárvák felismerését az első láb tövében található kopoltyúpamacs és a lábszár lábfej felé eső részén, a belső oldalon található 1-1 tüskeszerű nyúlvány segíti. A denevérszárnyú kérészek (Oligoneuriidae) lárvái gyors folyású vizekben élnek. A hazánkban élő négy faj lárvái a Tiszából és a Rábából kerültek elő. A lárvák karcsú, áramvonalas testű, széles fejű állatok. Oldalt álló kisméretű, kerek tracheakopoltyúikhoz finom szálacskák kapcsolódnak. Az első pár tracheakopoltyújuk az első potrohszelvény hasi oldalán ered. 158
