Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Kérészek – Ephemeroptera
KÉRÉSZEK - EPHEMEROPTERA Erezett kérész lárvája Heptageniidae Tarka kérész lárvája Ephemeridae Gyors folyású patakokban és hegyi folyókban élnek az erezett kérészek (Heptageniidae) lárvái (157/3.)- A család magyar neve a kifejlett rovar dús számyerezetére utal. A lárvák a vízben heverő kőgörgetegek algabevonatát legelik, miközben teljesen a felszínéhez lapulnak. Élőhelyükön fokozottan jelentkezik az elsodródás veszélye, ami ellen erőteljesen lapított testalkatukkal védekeznek. Potrohúk két oldalán levél alakú tracheakopoltyúk találhatók, amelyek tövében vékony szálacskák növelhetik tovább a légzőfelületet. A tiszavirágfélék (Palingeniidae) lárvái a fenék üledékében élő sárgásfehér színű, hengeres testű állatok. Erőteljes rágóikkal és ásólábaikkal fúrnak járatokat az aljzatban, és az itt élő férgekkel, rovarlárvákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak. Legismertebb fajuk a dalban és versben is megénekelt tiszavirág (Palingenia longicauda) (165/13., 167/15-16.), amely hazánkban védett faj. A tiszavirág Szeged felett több Tisza-szaka- szon is rajzik, június közepétől július közepéig gyönyörködhetünk tömegrajzásában. A lárvák három évig fejlődnek a Tisza szürke agyagpadjaiban, majd egy nyári alkonyon hat óra körül az utolsó lárvastádiumú egyedek, a nimfák a vízfelszínre úsznak, és szárnyas rovarrá vedlenek. A hím egyedek úgynevezett szubimágók, amelyek a partra repülnek, még egyszer vedlenek, és így alakulnak ivarérett imá- góvá. A nőstények a lárvabőrből kibújva rögtön alkalmasak a párzásra. A nászrepülés és a párzás is a víz fölött történik, ami után a nőstények megkezdik kompenzációs repülésüket. Ennek során néhány kilométert repülnek a folyásiránnyal szemben, majd a vízfelszínre ereszkedve lerakják petéiket. A vízárammal lefelé sodródó peték elérik a szülők bölcsőjét jelentő agyagpadot, biztosítva három év múlva az újabb generáció kirepülését. A mintegy kétórás rajzás után a 4 cm-es rovarok milliónyi sárgás teteme virágszőnyegként borítja a Tisza habjait. A nagy testű rovarok kedvenc csemegéi a madaraknak és halaknak, ezért a faj biztos fennmaradását csak a tömegrajzás kialakulása biztosíthatja. Ezért is van fokozott veszélynek kitéve a tiszavirág, ha elszennyeződnek a folyók, és a rajzásidőben magas vízállások alakulnak ki. Az utóbbi időben a Tisza mellett a Marosban, a Sebes-Körösben, a Fekete-Körösben és a Sajóban is sikerült kimutatni a tiszavirág jelenlétét. A tarka kérészek (Ephemeridae) lárvái az áramló vizek aljzatában élő 30 mm-es krémszínű állatok. Ásásra módosult ízelt lábaik erőteljesek, rágóik jellegzetesen kifelé hajlók. Tracheako- poltyúik a potroh hátoldalára hajlanak. Hazánkban gyakori fajaik a dán kérész (Ephemera danica) (159/6.) és a tarka kérész (E. vulguta) (159/5.). 156
